2018 nyarán kapott Debrecen 590 millió forint, vissza nem térítendő uniós forrást „Szociális városrehabilitáció a Nagysándortelep-Vulkántelepen” projektjére. A program részeként 30 darab szociális bérlakás létrehozását, felújítását vállalták, a beköltözők pedig részt vettek volna egy másik támogatott projektben, ahol szociális munka keretében egyéni fejlesztési tervet kaptak volna.

A február 21-i testületi ülésre azonban a polgármester olyan előterjesztési javaslatot írt, amelyben arra kéri az önkormányzatot, hogy vonja vissza a programot. Hogy mi történt? Az előterjesztés szövege szerint

„Az előkészítő szociális munka keretén belül felmért szegregációval és szegregációval veszélyeztetett területen élők között 5 lehetségesen kijelölhető család sincs, akik alkalmasak lennének a projektbe történő bevonásra.”

Pedig a programba való bekerülés hivatalos feltétele csupán az volt, hogy az érintettnek legalább 1 éve életvitelszerűen a szegregátumban/szegregációval veszélyeztetett területen kellett élnie. A Cívishír cikke szerint a városrészből a 90-es évektől kezdve az ingatlanfejlesztések sok lakót szorítottak ki, illetve az önkormányzat is vásárolt fel ingatlanokat, hogy eltávolítsa az általuk nem szívesen látott embereket, így sem lehet azonban azt mondani, hogy ne lennének nagy számban szegények és rászorulók a területen, vagy, hogy sikerült volna felszámolni a nyomort és a szegregátumot.

A fel nem használt forrást a tervek szerint az önkormányzat egészségügyi infrastrukturális fejlesztésre csoportosítja át.

Frissítés (17:51): Telefonon beszéltünk Kőszeghy Ábellel, a Jobbik debreceni frakcióvezetőjével, aki elmondta, hogy a KSH két utcát minősített szegregált, mélyszegény területnek a telepen, ezen a területen pedig az önkormányzat egyszerűen nem talált annyi családot, amennyi a program lebonyolításához szükséges lett volna. Ezért a közgyűlés szinte egyhangúan szavazta meg a program visszavonását és a forrás átcsoportosítását.

(mfor.hu)