Jelentést készített az Amnesty International a civil szervezetek elleni támadásokról. Globális keretben szemlélik az eseményeket, nem elszigetelt, független eset az, hogy Magyarországon vegzálják a jogvédőket.

50 ország helyzetét tárgyalják, ahol már vagy elfogadtak a működésüket akadályozó törvényeket, vagy tervben vannak ezek.

„Olyan törvényeket hoznak, amelyek alapján megfigyelik a szervezeteket és az ott dolgozókat, rémálomba illő bürokratikus akadályokat gördítenek az útjukba, időnként pedig börtönnel fenyegetik őket.”

A jelentés szerint ebben az évben világszerte 40 olyan jogszabály született, ami az egyesülési jogot korlátozza és ezáltal értelmetlen, adminisztratív terheket ró ezekre a szervezetekre. Sajtóközleményükben hoznak néhány példát:

„A Belaruszban működő civileket szigorú megfigyelés alatt tartja az állam. Ha valaki olyan szervezetnek dolgozik, amelyet az állam nem volt hajlandó nyilvántartásba venni (sokszor teljesen önkényes döntés alapján), bűncselekményt követ el.

A szaúdi kormány megtagadhatja az új szervezetek bejegyzését és akár fel is oszlathatja őket, ha úgy ítéli meg, hogy azok „veszélyesek a nemzet egységére”. Ennek főleg az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek a kárvallotjai, elsősorban a nők jogaiért küzdők, amelyek így nem tudnak szabadon megalakulni és működni.

Egyiptomban az olyan szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást önkényes és packázó szabályoknak kell eleget tenniük. Ennek alapján több jogvédőt is eltiltottak attól, hogy külföldre utazzon, az ingóságaikat lefoglalták, számláikat zárolták. Közülük egyesek akár 25 évre is börtönbe mehetnek, pusztán azért, mert külföldi támogatást fogadtak el.”

Az Amnesty szerint Indiától Magyarországig az egész világot átszövőek ezek a támadások,

Magyarországon például házkutatások is tartottak munkatársaiknál és számlákat fagyasztottak be.

A jelentésben azt is írják, hogy sok országban nagyon egyszerűen lehet börtönbe kerülni azért, ha valaki a bürokratikusnak álcázott politikai akadályokat nem tudja venni.

Hangsúlyozzák, hogy orosz mintáról van szó, például a nemrégiben Magyarországon is bevezetett szabály, ami miatt sok szervezetnek fel kellett tüntetnie, hogy ők külföldről támogatottak szintén onnan lett ellesve.

Azt is írják, hogy

„Az Amnesty Magyarország több munkatársát is érte online zaklatás, erőszakos és halálos fenyegetéseket is kaptunk. Néhány hely nem mert helyet adni az eseményeinknek, és voltak olyan iskolák is, amelyek a hatóságok megtorlásától tartva inkább visszamondták az emberi jogi óráinkat”.