Levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez három szakszervezeti konföderáció, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A szakszervezeti szövetségek Mércéhez eljuttatott közleményből kiderül:

a dolgozók képviselői javasolják, hogy felálljon egy olyan új, a munka világát érintő általános érdekegyeztető fórum, ahol a versenyszférát és a közszférát együttesen és általánosan érintő kérdések (pl. minimálbér tárgyalások, általános munkajogi-, foglalkoztatáspolitikai-, munkaerő piaci kérdések) kerülnek megtárgyalásra.

A szakszervezetek emellett azt szorgalmazzák, hogy bevonásukkal a kormány kezdje meg a munka törvénykönyvének felülvizsgálatát, mert úgy vélik

„a 2012. óta érvényben lévő törvény sok ponton túlzottan hátrányos a munkavállalókra nézve”.

Emellett a sztrájkjog újraszabályozását, illetve a nyugdíjrendszer felülvizsgálatát is javasolják. Azt is szeretnék elérni, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének – amelyet tavaly vágott vissza radikálisan a kormány – visszaállítását. Mint írják,

„a kedvezményesen adható juttatások körének bővítése mindenképpen szükséges, mert azok segíthetik a munkavállalók megtartását, a fluktuáció csökkentését, és növelhetik a munkavállalói elégedettséget is.”

A Munka Törvénykönyvének 2012-es átalakítása rengeteg ponton gyengítette a dolgozók pozícióit a munkáltatókkal szemben. Gyengült a szakszervezetek és a kollektív érdekérvényesítés pozíciója, ezzel párhuzamosan pedig tágult a munkaadó cégek érdekérvényesítő képessége. A sztrájkjog is átalakítás alá került, szigorították a sztrájk megrendezésének feltételeit. Az érdekegyeztető fórumok hatásköre is gyengült és csupán konzultációs testületekké alakultak át, amelyek véleményét a kormány figyelmen kívül hagyhatja.