Két-két év letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Győri Törvényszék B. Zoltán cégvezetőre és Dr. D. József műszaki szolgáltatási igazgatóra a 2010-es vörösiszap-katasztrófa megismételt elsőfokú perében. A bíróság nyolc másik vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetéseket, pénzbüntetést és megrovást szabott ki, öt vádlottat pedig felmentettek.
A 2010. október 4-én, Ajka mellett átszakadt vörösiszap-tározó 6-700 ezer kömbméter maró iszappal árasztott el három Veszprém megyei települést, Devecsert, Kolontárt és Somlóvársárhelyt. A katasztrófában 10 ember életét vesztette, több mint 200 megsérült, több száz lakóház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyészség 2012-ben különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat tizenöt ember ellen, köztük voltak a vörösiszap-tározót működtető MAL Zrt. egyes vezetői és alkalmazottai is.
A Veszprémi Törvényszék kétszer is nekifutott az igazságot feltárni hivatott eljárásnak, végül 2016 januárjában minden vádlottat felmentett az ügyben. A bíróság arra hivatkozott, a katasztrófa oka az altalaj stabilitásvesztése volt, a hatósági ellenőrzés már a katasztrófa előtt egy évtizeddel, a 10-es számú kazetta 1998-as átadásakor felfedezhette volna ezt. Ami nem történt meg, így a bíróság úgy látta, az ellenőrző hatóságok részéről történhetett mulasztás.
2017 februárjában azonban a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és kötelezte az eljárás megismétlését. Ez a megismételt elsőfokú per zárult a mai ítélettel.
Bár a mostani per során a MAL Zrt. vezetői és alkalmazottai fejére rótt ki büntetést az igazságszolgáltatás, az első elsőfokú bírósági döntés környezetvédelmi hatóságok felelősségét firtató indoklását is érdemes észben tartani.
Ahogy korábban már mi is megírtuk, Jávor Benedek EP képviselő még 2011-ben készített egy jelentést a vörösiszap-katasztrófát előidéző okokról. Ebből a jelentésből derül ki több súlyos tény a hatósági mulasztásokkal kapcsolatban.
A jelentésben foglaltak szerint 2003-ban a MAL Zrt.-nek felül kellett vizsgálnia hulladékgazdálkodását, és ekkor az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a vörösiszap veszélyes hulladékként történő kezelését írta elő. Azonban egy 2001-es kormányrendelet alapján 2003. december 4-től a cég önmagát minősíthette, ekkor került át a MAL vörösiszapja olyan minősítési kódba, ami már nem számít veszélyesnek. A cég tehát saját hulladékát minősítette át veszélyes hulladékból veszélytelenre.
A jelentésből az is kiderül, hogy a X-es kazetta évente helyenként 1 cm-t süllyedt, és erről felvételek is készültek. A gát statikai ellenőrzésekor mégsem vették igénybe ezeket a felvételeket.
Ez csak a két legdurvább tény a jelentésből, ami ezeken túl a hatóságok számos hiányosságára, direkt félrenézésére, és sejthetően a politika és a gazdasági élet összefonódásából keletkezett végzetes politikai döntésére mutat rá. Az ügyészség azonban ezeket a kérdéseket nem tette a per részévé.
Az ügy másik szomorú oldala, hogy rengeteget csúszik a katasztrófa károsultjainak kártérítése is. Bár kétmilliárd forint összegyűlt a kártérítési alapba, Magyar György, a károsultak ügyvédje még 2017-ben is arról számolt be, ügyfelei még egy fillért sem kaptak.
Az LMP közleményben reagált az ítélet hírére. Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke azt írja:
„A bíróság mai elmarasztaló döntéseit is figyelembe véve az LMP döbbenetének ad hangot, amiért a kormány részéről mindmáig elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése, a „szennyező fizet” elvet érvényre juttató felelősségbiztosítások bevezetése. A lakosság által a károsultaknak fölajánlott támogatásokkal senki nem számolt el, a megrokkant helyi gazdaság és turizmus revitalizációjára még mindig hiába várnak az ott élők.”
