Szombaton kritizálta a TASZ annak a szerintük etikus hackernek az ügyét, aki felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A TASZ szerint védencük ellen hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik a büntetőper.
Az ügyészség közleménye pontról-pontra próbálja szétszedni a TASZ állításait.
A TASZ szerint a vádiratból nem derül ki pontosan, mikor, milyen eszközzel, hogyan és mit követett el a vádlott, ahogy az sem, mi a kapcsolat a bizonyítékok és a vád között „és általában semmi, amit a törvényes vádhoz szükséges lenne részletesen bemutatni”.
Az ügyészség válasza erre a közleményükben az:
„A TASZ szerint a vádirat nem felel meg a törvényes vád fogalmának, mert nincs megjelölve az elkövetés helye, ideje, eszközei, módja. Ezzel szemben, aki elolvassa az ügyészi dokumentumot, meggyőződhet arról, hogy a vádirat mindezeket tartalmazza.”
Csakhogy a TASZ fenti fő állítása nem az, hogy nincsenek adatok az ügész indítványában, hanem az, hogy nem elegendő a kapcsolat a vádiratban a vád fogalmához.
Az ügyészség azt is állítja, hogy a hackelés nem számít etikus eljárásnak, mert mint írják:
A közleménnyel ellentétben a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez nem szükséges, hogy a közérdekű üzem működésében zavar következzen be. A súlyosabb büntetéssel való fenyegetettséghez – mint az a korábban írtakból is egyértelmű – már a közérdekű üzem sérelmére történő elkövetés önmagában is elegendő.
Az ügyészségi álláspontja szerint azonban a vádlott túllépett az etikus hackeri tevékenység határán, tevekénységének társadalomra veszélyessége miatt pedig a büntetőjogi következményeket viselnie kell.
Az ügyészség állítása szerint téves a TASZ állítása, probléma lenne az ügyészség ajánlatával, és hogy menet közben súlyosbították volna a vádat:
A közlemény szerint az ügyész botrányos alkuajánlatot tett, amikor két évi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre tett indítványt, ha a vádlott elismeri a bűncselekményt. A közlemény szerint az ügyész öt évi, letöltendő szabadságvesztést indítványozott abban az esetben, ha az elkövető ezt az ajánlatot nem fogadja el.
Az új büntetőeljárási törvény a bíróság számára kötelezően előírja, hogy előkészítő ülést kell tartania. Jelen esetben az előkészítő ülésen az ügyész a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt indítványt tett arra, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, a bíróság a vádlottat 2 évi, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Az ügyész az előkészítő ülésen az alkalmazandó büntetésre vonatkozóan, a törvény értelmében más tartalmú indítványt nem tehetett és nem is tett.
A közlemény szerint, miután a vádlott nem fogadta el az ajánlatot, az ügyészség „súlyosbította a vádiratot” arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követték el.
Ezzel szemben a bűncselekmény jogi minősítésének módosítása már jóval korábban, még a vádemelés előtt, a nyomozás során megtörtént, és a vádirat e minősítést tartalmazta.
Az ügyészség közleménye nem válaszol a TASZ azon felvetésére, hogy az előzetes letartoztatásra a TASZ szerint nincs szükség. Mint írtuk az ügy talán egyik legmeglepőbb érvelése az ügyészé, aki szerint azért van szükség a vádlott előzetes letartóztatására, mert
„nem vagyunk informatikusok, de a médiából tudjuk, hogy ha valaki számítástechnikai eszköz és internetkapcsolat birtokában megfelelő szaktudással rendelkezik, akkor ezeket a digitális lábnyomokat, amiket hagy, azokat el is tudja tüntetni.”
.
