Jóformán semmit sem engedett a rendőrségi állomány helyzetének módosítási terveiből a Belügyminisztérium a január 25-i belügyi érdekegyeztető tanács ülésén, írja közleményében a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ).
A tanácson a minisztériumot képviselő Zsinka András, személyügyi helyettes államtitkár és Szőke Irma gazdasági helyettes államtitkár a belügyi szakszervezetek képviselői előtt elmondták,
a február 1-én bevezetésre kerülő, az FRSZ által már részleteiben kritizált és elítélt rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony (Riasz) fogja felváltani a rendőri állomány legnagyobb részénél a közalkalmazotti viszonyt. Ennek keretében a mostani, minisztériumi közlés szerint 7,234 rendőr jogviszonya alakul át ilyen szolgálati viszonnyá, további 1,434 korábbi rendőrségi alkalmazottra pedig ettől az időponttól a Munka Törvénykönyve fog vonatkozni.
Mivel a rendőri túlórák száma már így is meghaladja a „rabszolgatörvényben” előírt éves 400 órát, ezért ennek a változásnak a hátránya leginkább a hároméves elszámolási munkaidőkeret lehet majd hatással az utóbbi állománybeliekre.
A rendvédelmi tárca a változásokkal kapcsolatban azt közölte, „5-10 %-kos leszerelési nagyságrendet prognosztizál a jogállás módosulással összefüggésben.”
A tanácsról készült szakszervezeti beszámoló szerint, miközben leszögezték, hogy „átlagosan 56,000 forintos béremelés” jöhet a RIASZ jogviszonyba kerülőknél, 500 alkalmazottra ennek hatálya majd nem terjed ki.
Nem teljesült az FRSZ egy másik követelése sem a mostani egyeztetésen, ez pedig a BM-nek dolgozó fegyveres biztonsági őrök jogviszonyának tisztázása. Ők ugyanis vagy magán-munkavállalóként vagy közalkalmazottként állnak jelenleg szerződésben, és a Riasz tervezet alatt elvileg legalább az ő státuszuk egységesülhetne.
A BM szerint azonban a biztonsági őrök jogviszonya továbbra is közvetlenül a munkáltató döntési jogkörébe tartozik, tehát itt semmiféle változás nem lesz.
Tehát marad a „kettős” jogállás, az állomány megosztottsága, az eltérő foglalkoztatási jogviszonyok okozta problémák, anomáliák, melyek egyre nehezebben kezelhetőek!
–szögezték ezzel kapcsolatban az egyeztetésen a szakszervezet képviselői.
Nem kapott választ az érdekképviselet arra a felvetésre sem, hogy a rendvédelm igazgatási jogviszonyból kimaradók életpályájával, fizetésemelésével mik a minisztérium tervei. Ezzel kapcsolatban pedig az FRSZ külön is hangsúlyozta:
„A tárca a jelek szerint nem érzi át a súlyát annak, hogy – nyugodtan mondhatjuk, hogy most már több ezer dolgozót – méltatlanul alacsonyabb rangúként kezel, akár a bérezésüket, akár egyéb más juttatásokban való részesítésüket illetően.”
Összességében tehát az egyeztetés a legfontosabb problémák egyikére sem kínált megnyugtató választ a rendőrségi szakszervezeti vezetők szerint. Ugyanúgy, ahogy nem rendeződött a rendőrségi ruhapénz ügye sem, ezt a minisztérium szerint „költségvetési okokból” a Riasz-státuszúakra még nem terjesztették ki.
Az új jgovszony nem fog vonatkozni a rendvédelmi szakközépiskolák közalkalmazottaira sem, így a viszonyok rendezése a rendőrség utánpótlás-képzésére sem terjed ki. A szakszervezeti képviselők és vezetők értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a minisztérium „nem becsüli meg” kellőképpen az utánpótlás-képzést sem.
Ugyanígy vitás kérdés maradt továbbá a béren kívüli rendőri juttatások új rendszerben várható sorsa is. Az eddig nyújtott kedvezményes lakáskölcsön, tanulmányi szerződésre járó támogatás ügyében a BM szerint „még zajlanak az egyeztetések.”
A szakszervezet képviselői elégedetlenségük leszögezése mellett általános javaslatokat is megfogalmaztak a minisztérium felé arról, mi jelentené számukra az új jgoviszonyba átkerülő rendőrök és rendőrségi alkalmazottak helyzetének megnyugtató rendezését. Ezek a jegyzőkönyv szerint a következők:
- a 2008 óta 38.650,- Ft összegű rendvédelmi illetményalap felemelése, akár több lépcsőben, de már az idén legalább 40.000,- Ft-ra,
- a korpótlék (szolgálati időpótlék) már 5 év szolgálati időtől történő folyósítása,
- a nyugdíj előtti rendelkezési állomány jelenlegi 5 évről legalább 10 évre történő előrehozatalát, még ha esetleg időben elcsúsztatva is kerülne bevezetésre (pl. 2020-ban 4 6 évvel, majd a következő évben 7 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kerülhessen sor a szolgálatteljesítés alóli mentesülésre).
A szaktárca azonban továbbra is kiáll az új rendszer gyors, feburár 1-i bevezetése mellett, a Független Rendőr Szakszervezetnek pedig csupán szóbeli ígéretet tettek arra, hogy az életpálya-modell kidolgozásában hasonlóak az elképzeléseik, de a javaslatokban megfogalmazottakkal kapcsolatban „még zajlanak az egyeztetések.”
