Az utolsó tavalyi józsefvárosi képviselő-testületi ülésen ún. helyszíni kiosztású, azaz ott helyben megismert polgármesteri előterjesztésekről kellett dönteniük a megjelenteknek.

A  közösségi együttélés szabályait szigorító rendeletek egyike szerint „aki többlakásos lakóépületben a lakhatás nyugalmának védelmére szolgáló, a lakóépület házirendjében írt szabályokat megszegve a lakóépület közös használatú tárgyait, épületszerkezetét, helyiségeit, berendezéseit vagy a közös használatra szolgáló területet (pl. folyosó, udvar) életvitelszerű lakhatás céljára használ, vagy aki ezt elősegíti, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait”.

Itt az elősegítés mint tényállás utólag került be a szövegbe; a közigazgatási bírság természetes személyek esetén kétszázezer, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A módosítás alkalmazásához a társasházak házirendjében szabályozni kell a helyiséghasználatot, ami valószínűleg nem okoz megoldhatatlan problémát.

Sára Botond polgármester másik javaslata szerint

„aki Józsefváros közigazgatási területén közterületen járművet életvitelszerű tartózkodásra használ, megsérti a közösség együttélés alapvető szabályait, ötvenezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható”.

A polgármester mindkét javaslatát elfogadta a testület, az „autós” annyira megtetszett mindenkinek, hogy csak Erőss Gábor (Párbeszéd) szavazott nemmel, a többi ellenzéki politikus támogatta azt – míg a társas házasnál volt még egy „nem” gombot nyomó és egy tartózkodó képviselő. Tették ezt úgy, hogy bár a javaslat önmagában is hülyeség-díjra érdemes, a döntést megelőző vitában sok minden elhangzott.

A polgármester előterjesztői felvezetése szerint az ügynek „nyilván nem ismerjük a részleteit. Magánterületen áll egy autó éjjel, ami kigyullad, majd kárt okoz magántulajdonban”. Sára úgy véli, hogy feladata a „magántulajdonban élők életének védelme”. „Én nem tudom felvállalni a felelősséget, cselekednünk kell az ügyben”, tette hozzá.

Jakabfy Tamás (LMP) a helyszínen lévő kerületi rendőr vezetőhöz fordult, hogy akkor mit is lehet tudni. „Egy üresen álló autó gyulladt ki, egyelőre nem tudni, hogy mitől. Szándékosságra utaló nyom egyelőre nem került feltárásra, egyelőre azt tudjuk, hogy kiégett egy autó, de bűncselekményre utaló nyom nem került feltárásra”- hangzott el a válasz. A vita után Jakabfy is megszavazta az autóban-élés szankcionálását. „A vizsgálat is azért zajlik, mert az gyanús, hogy magától egy autó nem ég ki. Ugye?” segítette a helyes irányba a vitát azonnal a polgármester. (Az ülésről csupán jegyzőkönyvi kivonat készült, ami csak három héttel később került fel a honlapra, a cikk idézetei még a közvetítésből származnak.)

Túl sok betűt nem érdemes arra pazarolni, hogy mennyire logikus egy üresen kigyulladó autó ürügyén meghozni a fenti döntést. Az sem érthető, miért kellett ennyire sietni vele, hiszen a vizsgálat lezártáig nincs mire alapozni. Erőltetettnek tűnhet az „ártatlanság vélelme”, de az is, ha egy üres autó miatt a veszélyességre való hivatkozással büntetik az autóban élést. Sára az ellenzéki felvetésekre elmondta, hogy „a javaslat nem arról szól, hogy a kábítószerfogyasztóknak, hajléktalanoknak, vendégmunkásoknak hogyan oldjuk meg a problémáját, hanem arról szól, hogy hogyan védjük meg a józsefvárosiak életét, testi épségét, magántulajdonát”. Tiltással, büntetéssel.

Leginkább jó apropót jelentett az égő kocsi, hogy újabb finomságokkal bővüljön a közösségi együttélés szabályozása. A nyolcker e területen elkötelezett jogalkotó, a rendelet például bünteti a szökőkútnál fürdést, vagy ha valaki a „lakásának bejárati ajtajánál nem tünteti fel a lakás számot”, de tervezték a 14 év felettiek játszótér-használatának tiltását is, amit végül ebben a formában nem fogadtak el.

Apropó volt a szokásos „védelmi kommunikációra” is, hiszen a félelmetes tűzzel szemben egyrészt kitalálták a szigorítást mint megoldást, másrészt újra a kerületiek védelme érdekében harcolhattak a képviselők, harmadrészt meg azért az is elhangozhatott, kik okozzák itt a problémát: idegenek, drogosok, hajléktalanok. Mintegy mellékesen megoldották a tűzben megsérült, felújított, de át még nem adott háziorvosi rendelő helyzetét, ahol a biztosítós kárrendezésig megelőlegezték a helyreállítási költségeit, azaz praktikusan jól jártak el. Csak nem tudtak leállni.

Józsefváros vezetése régóta javarészt a kommunikációban hisz: kiadnak egy kerületi kétheti propagandalapot, és az önkormányzat honlapján is a siker, fejlődés, „elfogta a rendőrség a bűnözőt” a leggyakoribb témák.

Az előző polgármester nagyot mondott menekültügyben; a kukázás büntethetőségéről és a közterületen való életvitelszerű tartózkodásról is megszavaztatták a kerületieket, és bár az érdektelenség miatt érvénytelen lett, az ahogyan ez a „vita” lefolyt, a téma megjelent a közbeszédben, sokat ártott.

A polgármester ezen a decemberi ülésen újra felhozta, hogy  szerinte a kukázás sérti az emberi méltóságot, nem annak tiltása. Ez a szokásos féligazság/gazság, hiszen valóban nem felemelő érzés szemetesben élelmet keresni, de ennek a megelőzésére nem a büntetés a megoldás, hanem a rászorultság, éhség csökkentése. Ahogy az a szegénység és a deviancia folyamatos összemosása is, vagy a luxusautóval segélyért járók toposzának fenntartása. És így tovább.

Lakásügyben sem dicsekedhet a kerület: a „Józsefváros újjáépül” reklámszlogen nem vonatkozik az önkormányzati bérházak zömére, ahol mintha a dicsőséges IKV-évtizedek óta nem történt volna semmi. Rendszeresek a kilakoltatások, a kerület közben szabadulna a tulajdonától, két éve a „bérlővédelmi program” részeként már a korábban elidegenítési tilalom alatt lévő lakásokat is piacra dobta az önkormányzat. Mindeközben mintegy kétszáz önkormányzati lakást adtak bérbe önkormányzati intézmények dolgozóinak, így ezeket is kivonták a lakáspiacról.

A kerületben bérlakáshoz évek óta pályázati úton lehet jutni, itt a kiírási feltételek leginkább egy akadályversenyhez hasonlítanak, ahol az átlagpolgár minden körből kimarad.

Az utolsó, tavaly decemberi pályázatra négy lakást írtak ki „a pályázat benyújtásakor 35. évüket már betöltött, de 55 évet meg nem haladó korú, gyermektelen egyedülálló, lakással nem rendelkező, nem a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat által alapított, vagy fenntartásában álló intézménnyel, mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek részére.” A korábbi pályázati dokumentációk már nem olvashatók az önkormányzati vagyonkezelő cég honlapján.

Kaiser József fideszes képviselő, kerületi főpolgárőr, egyúttal pályázaton lakást nyert lakos a testületi ülésen elmondta, hogy „nagyon sok munkásszállás van Budapesten megfizethető áron”. Nem részletezte, mit ért sokon, azt sem, hogy mi a megfizethető ár, de sajnos valótlanságot állít: ma voltaképpen bármennyi pénzt el lehet kérni egy munkásszállós férőhelyért, akkor is sorban állnak az emberek. Megfizethetőnek pedig elvileg a havi keresetből kellene lennie.

Vörös Tamás fideszes képviselő szerint „kvázi munkásszállásként szolgálnak furgonok”, amiket nyilván azok használnak, akik őrülten szeretnek furgonban élni, mert betegek lesznek a komfortos téglafalaktól. Ezek a mondatok közvetlen következmények nélkül hangozhatnak el, és úgy hatnak ránk, hogy észre sem vesszük.

Sára polgármestert „vezetői felelősségvállalásában” nem zavarta meg a rendőrségi információ az üresen kigyulladó autóról, említésével későbbi interjúi során sem bonyolította az életét. Hősiesen védi a kerületet az autógyújtogatóktól egy – a mai információink szerint – üresen kigyulladó autó miatt, miközben ha tényleg ült is ott valaki a kocsiban, akkor sem biztos, hogy ez az előre büntetés a valós megoldás.

Csakhogy ő azt mondja, hogy „ma Magyarországon, és Józsefvárosban senki nem kényszerül arra, hogy autóban, vagy más tulajdonában bent éljen”, ezért aki mégis így tesz, szabálysértő lesz akkor is, ha ezzel senkinek nem okoz kárt. Sára Botond gondolkodása ilyen ékegyszerűségű, viszont ez a logika nem minden kérdésben működik jól, van amivel nem foglalkozik.

Pedig a kerületi lakosok védelme érdekében például lehetne rendeletalkotás Balogh István Szilveszter ex-képviselő ügye miatt is. A gyanú szerint „az önkormányzati képviselő mélyszegénységben élő emberektől húzott le pénzeket: szociális alapon kiutalt házmesterlakások bérlőit kereste fel, azt állítva, hogy neki köszönhetik a kiutalást. Volt, akitől 50, volt, akitől összesen 300 ezer forintot kért ezen az alapon”.

Amennyiben ez igaz,  ő tényleg megkárosította a lakosokat, és ez jóval konkrétabb probléma, mint a kiégő autó apropója, ahol a polgármester a testületi ülésen felböffentett/kiosztott gyűlölködéssel/előterjesztéssel kínál megoldást az általa világra segített félelmek csökkentése érdekében. Féloldalas ez a városvezetői felelősség, hamis a felvetés, gonosz a megoldás. Hab a tortán, hogy egy képviselő kivételével még az ellenzék is csak bólogat rá.