Törvénysértő kifizetésekre kényszerítené a Magyar Tudományos Akadémiát Palkovics László azon döntése, hogy január elsejétől semmilyen dologi költség fedezetét nem utalja át az akadémiának – írta hétfőn saját forrásaira hivatkozva az Index. Kedden ezt az MTA Mércéhez eljuttatott közleménye is megerősítette.
„A kifizetések késedelme alapjaiban érinti kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek szabályszerű gazdálkodását” – írja az MTA.
A konfliktus forrása a Fidesznek az a tavaly nyári döntése, amellyel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá rendelte az Akadémia költségvetését, ez ellen pedig azóta az MTA tagjai egyhangúlag tiltakoznak. Emiatt következhetett be, hogy Palkovics László innovációs miniszter az év elejétől felfüggesztette az Akadémia kutatóintézeteinek működését biztosító dologi költségeket.
Az Index akadémiai forrásai szerint Palkovics azt szeretné, ha ebben a negyedévben az MTA a korábban megnyert hazai és nemzetközi pályázatokból befolyt összegeket fordítaná a kutatóintézetek alapműködésének finanszírozására. Ez azonban jogellenes lenne, hiszen kormányhatározat és az EU-s pályázatok előírásai is tiltják, hogy a pályázati támogatásokat nem az eleve tervezett projektekre, hanem alapműködésre, például a rezsi fizetésére fordítsák.
Az Index birtokába jutott levél szerint az MTA vezetése erre figyelmeztette is Palkovicsot.
Ahogy arra is felhívták a miniszter figyelmét, amíg az MTA nem rendelkezik az állami támogatás biztosítására szóló jognyilatkozattal, addig közbeszerzéseket sem írhat ki jogszerűen, vagyis amíg a kormányzat nem nyilatkozik, hogy folyósítja az Akadémiának törvény szerint járó közpénzt, addig a kutatóközpontok működtetésére vagy épp alapvető tisztítószerekre sem írhatnak ki közbeszerzést. Ez ugyanis szembemenne az államháztartási törvénnyel.
„Kötelezettségvállalási dokumentumok hiányában személyi és dologi kiadás nem kezdeményezhető az alaptámogatás terhére. Ide tartozik a kutatók felvétele, a kutatási alapanyagok beszerezése, a kutatási infrastruktúra fenntartása, leállhatnak futó kutatási programok. Az alaptámogatás hiányában veszélybe kerülhet a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó program, a Lendület is. Mindeközben kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az akadémiai intézmények szabályosan, az eredeti céloknak megfelelően használhassák fel az elnyert európai uniós forrásokat”
– írta keddi közleményében az MTA.
Az Akadémia egyébként jelenleg is átvilágításon esik át, egy akadémiai és minisztériumi vegyes bizottság nézi át az intézmény működését, – mint a közleményből kiderül – alig két évvel azután, hogy már lezajlott egy többéves szakmai átvilágítás az Akadémiánál. A mostani auditnak elvileg március 29-én kell lezárulni, akkor derül ki, hogy mi is lesz az ország egyik legrégebbi közintézményének sorsa.
Palkovics a jelenlegi kutatóintézeti rendszert teljesen átalakítaná (felszámolná) és a kutatások rendszerét kizárólag pályázati alapokra helyezné – ezzel is növelve a kormányzati beleszólást abba, milyen témákat is kutatnak a magyar tudósok. Eddig ugyanis erről az Akadémia saját hatáskörben döntött.
Az MTA legfontosabb döntéshozó szerve, a Közgyűlés 2018 december 6-án 90 százalékos többséggel határozott arról, hogy elutasítja Palkovics átalakítási terveit, illetve kéri az idei első negyedévre vonatkozó költségvetési források felszabadítását.
Amit persze Palkovics nem tett meg. De a miniszter az akadémikusok konszenzusát is megpróbálja megtörni. Az elmúlt napokban több helyről is érkeztek hírek, melyek szerint a tárcavezető Lovász László MTA-elnök megkerülésével csütörtökre tárgyalni hívta az akadémiai kutatóintézetek vezetőit.
ITM: az MTA minden szükséges forrással és eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához
Minden szükséges forrás és eszköz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezésére áll ahhoz, hogy biztosítsa az akadémiai kutatóhálózat működését a folyamatban lévő átvilágítás lezárásáig – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon – olvasható a közleményben, amely szerint „minden ezzel ellenkező híresztelés a tények nem megfelelő ismeretéről, az azokat terjesztő hozzá nem értéséről vagy ártó szándékáról tanúskodik”.
A kormányzati szándékok állandó félremagyarázása, a vélt vagy valós ellentétek kiélezése, alaptalan rágalmak köröztetése súlyos károkat okoz és további időveszteséggel jár, megnehezítve Magyarország mérhető versenyhátrányainak ledolgozását, a kedvező hazai adottságokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását – fogalmaz a közlemény. (MTI)