A december 12-i botrányos parlamenti ülés körülményeire és a pihenéshez való alapjogra hivatkozva közös beadványban támadja meg az Alkotmánybíróságon  az ellenzék rabszolgatörvényt – erről sajtóközleményt juttattak el szerkesztőségünk az érintettek.

A kommünikét Szabó Tímea a Párbeszéd, Tóth Bertalan az MSZP, Szabó Gábor a Jobbik, Vadai Ágnes a DK, Keresztes László Lóránt pedig az LMP frakciója részéről szignózta, valamint aláírták még Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Bősz Anett független képviselők is.

Mint írják, a beadványt támogatták a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakcióinak tagjai, továbbá a független képviselők is, így összegyűlt a szükséges 50 aláírás.

Az ellenzéki pártok egyrészt arra hivatkozva kérik a törvény megsemmisítését, hogy szerintük a december 12-ei ülésen az Országgyűlés tárgyalásának rendje, az ülésvezetés és a szavazás módja egyaránt ellentétes volt az Országgyűlésről szóló törvénnyel, így a munka törvénykönyvének módosítása szerintük közjogilag érvénytelen. Mint emlékezetes, többek között az üléstermi szavazógépek is „kártya nélküli” üzemmódban működtek, így nem lehetett pontosan megállapítani, hogy hány képviselő volt jelen az ülésen.

Az ellenzéki politikusok ezért nemcsak a rabszolgatörvény, hanem az ülésnapon megszavazott, a jelenlévők kétharmadát megkövetelő más sarkalatos törvények esetében is kérik az Alkotmánybíróságtól a közjogi érvénytelenség megállapítását.

A rabszolgatörvény elfogadott módosítása ezen túlmenően az ellenzéki pártok szerint tartalmi értelemben sem felel meg az Alaptörvénynek, hiszen ellentétes a pihenéshez való alapjoggal.

Az ellenzéki pártok azt is hangsúlyozzák közleményükben, hogy a jövőben is közösen küzdenek a törvény visszavonásáért.