A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból.
A „mamahotel” jelenségről egyre többet lehet olvasni a magyar sajtóban is, nem függetlenül attól, hogy a lakhatás költségei egyre nőnek, ez pedig egyre kevesebb ember számára teszi lehetővé, hogy önállóan megfizessen egy albérletet – saját tulajdonú lakás szerzéséről nem is beszélve.
Az Eurostat adatai szerint tehát a harminc alatti fiatalok esetében 10-ből 7 kényszerül arra, hogy a szüleivel lakjon. Ez nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal, amely 68,2 százalékon állt 2017-ben.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ez a statisztikai korcsoport elég eltérő helyzetű fiatalokat vesz egy kalap alá: nem mindegy ugyanis, hogy egy 16 éves középiskolai diákról, vagy egy 29 éves felnőttről beszélünk-e. Előbbiek esetében ugyanis nem meglepő, hogy szüleikkel élnek, utóbbiak esetében azonban már más a helyzet.
Ezért is érdemes ránézni az Eurostat részletesebb bontásaira. A 16-19 évesek körében mindenhol 90 százalék fölött van a szüleikkel lakók aránya.
Korcsoport | Magyarország | EU |
20-24 | 81,5% | 76,3% |
25-29 | 52% | 42,1% |
Miközben tehát a 20 évnél fiatalabbak esetében nem lógunk ki az uniós sorból, jól látszik, hogy a korfán történő felfelé haladással növekszik az magyar és az uniós átlag közötti szakadék.
Még a 25 évnél idősebb fiatal felnőttek több mint fele is a szüleivel él, az EU-s átlag ennél 10 százalékkal alacsonyabb.
Ez a jelenség azonban nem véletlen, hanem a lakhatási politika egyik függvénye. Nem véletlen, hogy a jóléti hálójáról híres, illetve több állami bérlakással rendelkező országokban (pl. skandináv országok, Ausztria) a legalacsonyabb a szüleikkel élő fiatal felnőttek aránya.
Itthon teljesen más a kormányzati lakáspolitika: az állami bérlakásrendszer a rendszerváltás óta folyamatosan épül le, lesz privatizáció áldozata, a jelenlegi kormány pedig csak a tehetősebb rétegek lakáshoz jutását támogatja. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK hitelképes, tehát biztos egzisztenciával és legalább két gyerekkel rendelkező családokat támogatja, miközben épp a közelmúltban végezték ki – villámgyorsan – azt a lakástakarék-rendszert, amelynek épp a fiatalok voltak az egyik legnagyobb haszonélvezői.