A portfolio.hu ismertette a Global Teacher Status Index 2018-as kiadását (Globális Tanári Státusz Mutató), amelyben Magyarországon is vizsgálták a tanárok általános helyzetét. A jelentés egy reprezentatív kutatáson alapul, ami 35 országban készült 1000-1000 fős mintákon.
A jelentés kitér rá, hogy a magyar társadalom a minimálisan megfelelőnek tartott és a jelenlegi tanári fizetés között közel 50%-os (49,1) szakadékot érez. És a kutatásban megkérdezettek még így is felülbecsülték (minimum 10%-kal) a tanári fizetést.
A vizsgált 35 országból összesen kettő van, amiben a GDP/fő-höz viszonyított aránya a tanári fizetéseknek rosszabb, mint nálunk, egészen pontosan Oroszországban és a Cseh Köztársaságban. Miközben maguk a tanárok is alacsonynak tartják a fizetésüket, a magyarok többsége nem javasolja saját gyermekének, hogy a tanári pályát válassza.
Ehhez képest megmosolyogtatónak hathat, hogy nemrég Bódis József oktatási államtitkár egy MTA-n tartott konferencián arra utalt, hogy Magyarországon a tanárok csak a fizetés miatt választják a pályát, ahogy erről mi is beszámoltunk.
Bódis szerint az oktatásban is szükséges paradigmaváltás egyik kulcsa az, ha olyanok választják a tanári hivatást, akik
„nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát”.
A Magyar Tudományos Akadémia a hazai közoktatás felmérése, illetve megújítása céljából indított egy oktatás-módszertani kutatást, amelyre szakmódszertani kutatókból és gyakorló pedagógusokból álló kutatócsoportok pályázhattak. A program most novemberben ért félidejéhez, ezért a kutatócsoportok egy konferencián számoltak be eddigi eredményeikről.
