A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vette észre nemrég, hogy a kormány  közzétette az ÁNTSZ honlapján a féltve őrzött 2017-es kórházi fertőzések adatait, ami persze a lehető legnagyobb titokban történt, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül. A TASZ szerint a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságra hozásával, ami most sem volt másképp: ugyan már az is nagy szó, hogy végre nyilvánosságra hozták a tavalyi kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, annak ellenére érthetetlen a jelentés a laikusok számára, hogy a tisztifőorvos azt ígérte, törekszenek a közérthetőségre.

„Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem fogja könnyen megtalálni a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük”

– fejtette ki korábban Asbóth Márton, a TASZ munkatársa a jelentéssel kapcsolatban.

Mindeközben a TASZ jelenleg is perben áll az EMMI-vel, mert a minisztérium továbbra sem hajlandó a kórházi fertőzések számának kórházankénti bontását kiadni, jelenleg a Kúria döntését várják az ügyben.

„Amíg ilyen ködösítés zajlik, mint amit a jelentés közzététele körül látunk, és amíg olyan érthetetlen a jelentés, mint az idei is, addig különösen aktuális az átlátható egészségügy követelése”

– mondta Asbóth.

A TASZ szerint azonban az egészségügy rendszerszintű problémáit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, ezért első lépésként el kell érni, hogy átláthatóbb, biztonságosabb és érthetőbb legyen a betegek számára az egészségügy. Ezt a harcot folytatva a TASZ munkatársai összegyűjtötték az idei jelentés legfontosabb statisztikáit, és a laikusok számára is érthetővé tették azokat.

Több kórházi fertőzés, használhatatlan adatok

A jelentés szerint a kórházi járványok (vagyis egymással összefüggő fertőzéses esetek) kialakulásában szerepet játszik, hogy kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem.

Folyamatosan nő a kórházi fertőzések száma a multirezisztens (MRK), vagyis a legtöbb antibiotikumra  nem reagáló kórokozók jelenlétének köszönhetően.

Az általuk kiváltott különböző típusú kórházi fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatóak, az MRK-fertőzéses eseteket kötelező jelenteniük a kórházaknak a központi nyilvántartásba.

Az MRK-fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, a jelentés szerint közel 5000-en voltak azok, akik a multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést el is kapták.

A jelentés regionális összehasonlításban mutatja be a kórházi fertőzések számát,

ami gyakorlatilag használhatatlan, ugyanis a régiók a lakosság és az egészségügyi intézmények számában is eltérnek, így igazából nem is összehasonlíthatók.

A régiós összehaonlítás tehát sem szakmailag, sem módszertanilag nem állja meg a helyét. A TASZ szerint sokkal többet árulna el a valós helyzetről, ha azt a kórházankénti bontást hoznák nyilvánosságra, amelyért már egy éve pereskedik az EMMI-vel:

„Így nem az egymáshoz képest torzító régiós adatokat vethetnénk össze, hanem az azonos szintű intézmények adatait. Tehát a városi kórházat a városi kórházzal, a megyei klinikák adatait a megyei klinikákkal.”

– írják.

Hasonló a helyzet a nem egészséges bélflórával rendelkező betegeknél súlyos hasmenést, bélgyulladást és akár halált is okozó Clostridium difficile (CDI) bélbaktérium általi fertőzések elemzésével is:

„Látszólag semmi nem indokolja, hogy a dél-dunántúli régió 11 intézményében több mint másfélszer fertőzést regisztráljanak, mint a 12 észak-magyarországi intézményben, de a jelentésből épp csak a lényeg nem derül ki: hogy a két régió intézményei más-más profillal rendelkeznek-e, hány beteget láttak el, mások-e a környezeti adottságaik stb. Itt is a kórháztankénti összehasonlításból kaphatnánk valós képet.”

– olvasható a TASZ összefoglalójában.

A CDI-fertőzések száma ugyan némileg csökkent az utóbbi évekhez képest, örömre nincs sok okunk, ugyanis az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint Lengyelországgal, Csehországgal, Horvátországgal vagy Szlovákiával összevetve csak a horvátoknál végeznek annyira kevés tesztet, mint nálunk.

A tesztek pedig nem elhanyagolhatók, ugyanis ezekből derül ki legegyszerűbben, hogy a beteg ezzel a fertőzéstípussal rendelkezik-e, ráadásul Magyarországon találnak a legnagyobb eséllyel ilyen fertőzést a betegeknél a laborvizsgálatok.

„Vagyis az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, de ezek messze a legtöbb esetben lesznek pozitívak – minden negyedik vizsgált betegnél valóban találnak is fertőzést.”

–  állapítja meg a TASZ.

A vérmérgezés, vagy szepszis még mindig az egészségügyi ellátás egyik legsúlyosabb szövődménye:

a jelentés szerint folyamatosan emelkedik a vérmérgezéses esetek száma.

Még mindig nem tudjuk pontosan

A – feltehetően legtöbb embert érdeklő – kórházi fertőzések általi halálesetek pontos száma viszont továbbra sem derül ki a jelentésből. A TASZ szerint ugyanis könnyű a számokkal játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet választani.

A jelentésből hiányoznak bizonyos adatok: relatíve alacsony azoknak a száma, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta –  például 4935 MRK-fertőzött közül csupán csak a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közlik.

Több okból nem tudhatjuk pontosan, hányan haltak meg 2017-ben kórházi fertőzések miatt:

• a beteget diagnosztizálták ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel
• a beteget diagnosztizálták ugyan kórházi fertőzéssel, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe
• a beteg dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye
• a beteg még a diagnózisig sem jutott el

Kevés kézfertőtlenítő

A kórházi fertőzéseket terjesztő kórokozókat alapvetően a személyzet tagjai viszik át egyik betegről a másikra, ezért az alkoholos kézfertőtlenítők használata nagyon fontos mutatója a kézhigiénének a kórházakban. A magyar kórházak helyzete ebből a szempontból sem ad nyugalomra okot:

a fertőtlenítőszer használata minimális mértékben növekedett az elmúlt három évben, ráadásul körülbelül harmadannyi kézfertőtlenítő fogy a magyar kórházakban az EU-s átlaghoz képest.

„Ebből az elemzésből is érezheti mindenki, hogy túl fontos a kórházi fertőzések ügye ahhoz, hogy ennyi legyen körülötte a kérdőjel. Az átláthatóság az első lépés lenne a probléma megoldása felé, ehhez pedig egy megfelelő, az almát nem a körtével összehasonlító rendszerre – azaz a kórházi jelentő rendszer megújítására lenne szükség. Az alapvetően a szakmának szolgáló rendszert érthetővé kellene tenni, akár úgy, hogy a jelentési rendszernek egy külön lakossági változatát is közzéteszik.”

– összegzi a TASZ a jelentést, és arra kéri az EMMI-t, ne várja meg a per végét.