Bár a korábbi nagy ünnepektől eltérően az idén nem ad a kormány Erzsébet-utalványokat a nyugdíjasoknak, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tegnap jelentette be, hogy a szokottnál korábban érkeznek meg a decemberi nyugdíjak idén.
Az EMMI államtitkára a bejelentés alkalmával nem mulasztott el egy kis öntömjénezést sem. Elmondása szerint a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat. Ezért kötöttek velük 2010-ben megállapodást, amelyben megígérték, hogy a juttatásuk megőrzi a vásárlóértékét. Ezt nem csupán betartották, de túl is teljesítették: a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal nőtt, nominálisan 30 százalékkal lett magasabb az összegük – állította.
A Fidesz számára fontos választói csoportról beszélünk, így nem meglepő, ha a kormányzat így mutatja be a magyarországi nyugdíjasok helyzetét. A retorika mögött azonban a számok ennél mostohább helyzetet mutatnak.
A KSH friss adatai szerint 2010 és 2017 között majdnem duplájára nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élőnyugdíjasok aránya: a Fidesz kormányzás kezdetén ez az arány csak 4,6 százalék volt, 2017-re azonban 10 százalékra nőtt.
Tehát míg nyolc év nagyjából 124 embert érintett ez a probléma, mára a számuk elérte a 210 ezret.
Mi az a relatív jövedelmi szegénység?
Relatív jövedelmi szegénységben élnek azok az emberek, akinek jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy sorba állítjuk az összes jövedelem értékét, majd kiválasztjuk a középső értéket, az lesz a medián.
A tavalyi évben a medián jövedelem 83.854 forint volt, tehát minden tizedik nyugdíjasnak ennél kevesebb havi összegből kellett gazdálkodnia. Ez jelentősen elmarad a szintén a KSH által kiszámolt 115 ezer forintos havi átlagnyugdíjtól.
A relatív szegénységben élő nyugdíjasok arányának növekedése részben annak tudható be, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a rendszerbe, mint a korábban nyugdíjazottak – például mert mostanra ért be az a rendszerváltás utáni káros folyamat, hogy a cégek csupán minimálbérre jelentik be alkalmazottaikat.
Emellett az elmúlt években tapasztalható bérnövekvés is feljebb húzta a relatív szegénységi küszöb pénzben kifejezett értékét. Magyarán a szegénységi küszöb gyorsabb ütemben emelkedett, mint a nyugdíjak értéke.
Mindezekből tehát jól látszik, hogy bár valóban inflációkövetők a magyar nyugdíjak, ez még nem jelenti azt, hogy a kormány tényleg hatékonyan lépett volna fel a nyugdíjak értékének csökkenése ellen.
Külön riasztó az az adat, amely a férfiak és nők veszélyeztetettségi szintjét mutatja. 2010 óta ugyanis fokozottan erősödött a nők kitettsége ennek a problémának. Miközben a vizsgált 2010-2017-es időszakban a relatív szegénységben élő férfi nyugdíjasok aránya 4-ről 7,7 százalékra nőtt, a női nyugdíjasok esetében 5 százalékról emelkedett 11,3-ra.
(Mfor / MTI)
