A lengyelországi Szilézia központjában, Katowice városában gyűlik össze hétfőn mintegy 30 ezer delegált a 2015-ös párizsi klímakonferencia óta legnagyobb klímaváltozás hatásaival, és az azok elleni küzdelemmel foglalkozó konferencián. A COP24 névre hallgató találkozó mintegy két hétig fog tartani, és kétszáz ország küldöttei vesznek rajta részt.
A konferencia összehívásának oka az a drámai megállapításokat tartalmazó jelentés, amit idén október elsején adott ki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), erről mi is beszámoltunk.
„Az elkövetkezendő néhány év alighanem a legfontosabb az emberiség történetében”
monda akkor Debra Roberts, a jelentést összeállító tudományos csapat egyik vezetője. Kilencvenegy tudós több mint hatezer forrást használt fel a jelentés elkészítéséhez, azokból szintetizáltak egy összesítő dokumentumot, melyben megállapítják, hogy már a következő évtized végére súlyos élelmiszerhiánnyal, szárazsággal és a mostaninál jóval több szélsőséges időjárási jelenséggel fog szembesülni az emberiség. Mindez persze elsősorban azokat sújtja majd, akik ma is a legrosszabb körülmények között élnek, kizsákmányoltak és elnyomottak, tehát a túlnyomó többséget.
A légkörbe már kibocsátott üvegházhatású gázokat nagyon nehéz kiszívni onnan, és nem azonnal éreztetik hatásukat – ami ma kerül a levegőbe, annak hatását évek, évtizedek múlva fogjuk érezni – azonban nem olyan sokára, mint amivel a korábbi előrejelzések számoltak.
A jelentés legfőbb funkciója, hogy megmutatja, milyen különbségekkel számolhatunk az iparosodás előtti szinthez képest másfél, illetve két fokos felmelegedés esetén.
Ez azért fontos, mert a 2015-ös párizsi klímaegyezményt aláíró országok – vagyis a Föld összes nemzetközileg elismert országa – ezt a két határértéket jelölték meg célként: szándékuk szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedését két fok alatt tartják, optimális esetben nem átlépve a másfél fokot.
Most vasárnap az ENSZ négy korábbi klímakérdésekkel foglalkozó vezetője adott ki közös nyilatkozatot, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy „komoly beavatkozásra lesz szükség a következő két évben”.
A tanácskozáson miniszterek és államfők mellett Sir David Attenborough, az ismert természetfilmes is részt vesz.
Mindeközben Németországban tízezrek tüntettek a szénalapú energiatermelés ellen, és a felelős klímapolitikáért. Kölnben mintegy 20 ezer, Berlinben közel 16 ezer ember vett részt a megmozdulásokon, ahol Antje Grothus, az egyik felszólaló beszédében kijelentette:
„(…) most és itt van a legalkalmasabb idő arra, hogy egyértelműen megmutassuk: ha a politika csak hezitálni képes a klímavédelem kapcsán, akkor nekünk magunknak kell kezünkbe venni azt!”
