Tegnap jelent meg a 2019-es nyugdíjemelésről szóló tervezet. És bár ez még nem hivatalos kormányzati álláspont (ahhoz a kormánynak még tárgyalnia kell), de az irányokat azért kijelöli.
A hvg.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy miután a 2019-es költségvetés már rendelkezik a nyugdíjemelésről, a jelenlegi tervezet pedig nem nyúlt abba bele,
2019. január elsejétől 2,7 százalékkal fognak nőni a nyugdíjak.
Ráadásul ez a 2,7 százalék általános: az öregségi, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozók nyugellátása, a baleseti járadék, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás és minden más, a nyugdíjhoz kötött támogatás is ennyivel fog nőni.
Viszonylag szembetűnő szépséghibája a dolognak, hogy a nyugdíjas-infláció (vagyis azon termékek árának emelkedése, amelyeket idősek használnak) már most is magasabb ennél, októberben 3,4 százalékos volt. És mivel a kormány a nyugdíjemelést az inflációhoz kötötten határozza meg, a 2019-es költségvetés viszont még tavasszal készült, akkor még nem számoltak ekkora mértékű inflációval.
Vagyis hacsak nem változtat a tervezeten a kormány, a nyugdíjasok jövőre rosszabbul élnek majd.
És bár 2019-ben, az önkormányzati választások idején minden bizonnyal újra beindul majd a kormányzati ígéretcunami, azért azt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz-KDNP kormány nem kifejezetten bánt jól a nyugdíjasokkal (hacsak az időnként kiutalt Erzsébet-utalványokat nem vesszük annak).
Rétvári Bence épp nemrég közölte, hogy azért nem érdemes emelni az öregségi nyugdíjat, mert olyan kevés embert érint, amivel többezer, a nyugdíjminimumnál is kevesebb juttatásból élő embert vett semmibe. (Tegyük hozzá, a tervezetben egyébként az öregségi nyugdíj összege is nő 2,7 százalékkal, ez azonban a jövő évben várható infláció tükrében nem sokat segít majd az érintetteken).
November elején pedig az Alkotmánybíróság (AB) bírálta felül saját korábbi álláspontját, és kimondta, 2012-ben jogellenesen vették el számos rokkantnyugdíjastól a neki megítélt juttatásokat (ami akár 50-100 ezer rokkantnyugdíjast is érinthetett). Az AB azt is rögzítette, hogy a második Orbán-kormány idején született törvény nem felel meg a nemzetközi jogi normáknak, ezért felszólította az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig módosítsa a jogszabályt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek megfelelően. Az Alkotmánybíróság döntésére a kormány nem reagált érdemben.
És ha mindez nem lenne elég: Semjén Zsolt a minap olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami kifejezetten a nyugdíjas adósok életét nehezítené meg: a javaslat elfogadásával ugyanis könnyebben és gyorsabban lehet majd pénzt behajtani, végrehajtani a nyugdíjas adósoktól. A jövőben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járhatna el a levonások és a végrehajtások ügyében is, ha pedig a nyugdíjból nem, vagy csak lassan térülne meg a követelés, akkor a nyugdíjas keresetéből is levonható lesz a tartozás. Mindez pedig elsősorban azt könnyíti majd meg, hogy az adósok utcára kerüljenek.
Összességében tehát nincs sok okuk az örömre a nyugdíjasoknak: úgy tűnik, a kormány rajtuk is spórolni igyekszik, miközben az egyre nehezebb helyzetbe kerülő tömegek életét számos más intézkedéssel is tovább nehezíti.
(via hvg.hu/Mérce)
