November 13-án fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, melynek köszönhetően megszűnik az előadó-művészeti szervezetek TAO-támogatása, a jövőben pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kerül majd pályáztatással kiosztásra. A kormány szerint sok volt a visszaélés, ezért volt szükség a kúltúr-TAO átszervezésére.

A rendszer átalakítása már most óriási bajba sodort több kisebb színházat is, köztük a Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész által alapított győri Menház Színpadot is, amely már menthetetlen. Győr legkisebb színháza az első előadás óta teltházzal működött, három év siker után egyik napról a másikra kivégezte a kormány intézkedése – derül ki a kisalföld.hu Gátival készített interjújából.

„Huszonötmillió forint. Ennyivel tudott biztonságosan működni egy évad. Ez 120–130 előadás, tízezer néző minőségi szórakoztatása, 40–50 színész munkája, ennyi úszik el a tao hiányával.” – mondta Gáti a színház költségeit illetően. Azt is elmesélte, éppen új helyet keresett a színháznak, amikor kiderült, nincs tovább.

„Két nappal az aláírás előtt, hogy leszerződtem volna a bérlésre, jött a hír, hogy januártól nincs tao. Jöttek az újabb körök, újabb matek, és kiderült, hogy a jegybevételből nem futja az előadásra. Így természetszerűen sem a rezsire, sem a bérleti díjra, fűtésre, világításra, semmire. Úgyhogy azt gondoltam, hogy ebbe sem szabad belevágnom.”

– mondta.

És nem a nagysikerű győri színház az egyetlen bajbajutott. A budapesti Stúdió K Színház már a törvény megszavazásának napján felhívást tett közzé:

„Keresünk 652 ismerőst, jóbarátot, szurkolót és ismeretlent, aki képes és hajlandó fejenként 10.000 forintnyi adománnyal kihúzni minket a pillanatnyi kalamajkából.”

-írják, mivel a törvénymódosítás 10 millió forintos lyukat ütött a színház költségvetésén. A jegyárakat nem szeretnék a duplájára emelni, mivel már így sem olcsó mulatság a színházba járás, az adományokkal viszont annyi időt tudnának nyerni, hogy ne kelljen már márciusban lehúzniuk a rolót.

„A szaktárca nyilatkozata szerint történtek előzetes egyeztetések az érintettekkel, hozzánk sajnos nem érkezett meghívó. Miközben valamennyi színház érintett, sem végrehajtási rendelet nem kapcsolódik a törvénymódosításhoz, sem hivatalos álláspont nem született még a ‘hogyan tovább’-bal kapcsolatban. Egy hosszútávon élhető rendszer kidolgozása (ha lesz ilyen) vélhetően több időt fog igénybe venni, mint amíg a költségvetésünk kitart.”

–  folytatják.

Néhány nappal később a Rózsafölgyi Szalon is közleményt tett közzé, melyben arról írnak, a TAO-támogatás a költségvetésük majdnem felét adta, a jelenlegi jegyárakkal és pályázatokon elnyert forrásokból pedig nem tudják majd zökkenőmentesen működtetni a Szalont. Arra jutottak, hogy kénytelenek 20 százalékkal emelni a jegyárakat, illetve lemondták a februári bemutatójukat is.

„Jelezzük azt is: a Rózsavölgyi Szalon kész konstruktív javaslataival részt venni minden olyan egyeztetésen, diskurzuson, amely a közös megoldásra törekszik, hogy miként lehet újragondolni az előadóművészeti szféra finanszírozási rendszerét.”

– írják.

Két nappal később a Magvető is bejelentette, hogy elég rosszul érinti a TAO eltörlése:

„Az ismertté vált tervezet szerint már a 2018-as előadások után sem igényelhető vissza jövőre a tao, ezzel minden jegybevételes előadásunk előzetes kalkulációja felborult.

Első számításaink szerint az összes idei előadásunk visszamenőlegesen veszteségessé vált.

Bár a szóbeli ígéretek szerint a kiesett céges támogatást az állam valamilyen módon visszapótolja a színházak egy részének, nincs okunk abban bízni, hogy ez ránk is vonatkozik majd.”

–  olvasható az irodalmi kávézó közleményében. A Magevtő már a januári bemutatóit is lemondta, illetve szintén némi áremelést jelentett be.

Az Átrium is arról számolt be, hogy előadások tűnhetnek el a repertoárból, illetve az is kérdéses, hogy a színház niytva tud-e maradni, ugyanis a kulturális TAO megszűnésével 220 millió forint sorsa vált bizonytalanná.

Az EMMI közlése szerint pályázati rendszerben fogják szétosztani a támogatásokat annak érdekében, hogy az ágazatba áramló közpénzt valóban a közjó szolgálatára fordítsák, ugyanakkor továbbra is biztosított lesz a független előadó-művészetei szervezetek finanszírozása.

Már csak túl kell élniük addig, amíg kiderül, hogyan, mikor és mennyi támogatást kapnak az új rendszerben.