Gigantikus méretű cikkben ment neki a kultúrharcos Pesti Srácok a héten Andy Vajnának, amelyben legfőképp azt vetették a filmügyi kormánybiztos szemére, hogy nem készülnek idehaza kosztümös történelmi filmek.
A cikkből kiderül többek közt, hogy „óriási igény lenne a minőségi alkotásokra ebben a műfajban, hiszen a magyarok tisztában vannak vele, milyen gazdag történelmük van, és szeretnek is büszkének lenni rá”.
A Pesti Srácok pedig lerántotta a leplet, így derült ki, hogy Andy Vajna, mint a Magyar Nemzeti Filmalap elnöke, lényegében direkt blokkolja az ilyen alkotások létrejöttét. Erről a cikkben hosszasan értekezik például Deák-Sárosi László filmesztéta, aki szerint „a globalomarxisták teljesen uralják a rendszert”, de állítja például azt is, hogy „a Saul fia utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét”, konkrétumokat pedig azon kívül, hogy a jelenlegi rendszer rossz, mert balliberális, posztmarxista kezekben van, nem igazán mond.
Nade erre hivatva szólaltatta meg a Pesti Srácok Poór István rendezőt, forgatókönyvírót, producert!
A cikkben Andy Vajna elhajlására az egyetlen konkrétumnak tűnő bizonyíték a következő volt:
„Azzal utasított el Andy Vajna, hogy »Wass Albertre nem adok pénzt.«”
Ezt nyilatkozta hát a Pesti Srácoknak Poór István, hozzátéve, hogy a filmügyi biztos megtagadta tőle a 4 millió forintot, amiből a rendező megfilmesítette volna Wass Albert A funtineli boszorkány című regényét. Mindebből Poór többek közt azt a következtetést vonta le, hogy a Filmalap olyan filmeket támogat, amelyek félreteszik a nemzeti értékeket, és „nem másról nem szól a dolog, mint óriási pénzeket tenni egymás zsebébe, és hülyíteni a magyarokat.”
Mindebből tehát az egyetlen érdemi állítás eddig az volt, hogy Vajna nem adott Poórnak pénzt, mert Wass Albert.
Aztán valahogy hirtelen az igencsak hosszú cikk alján megjelent egy FRISSÍTÉS, ezt változtatás nélkül ide másolom, csak a biztonság kedvéért:
„A cikkhez megírásához történő információgyűjtés során félreértés történt: nem Andy Vajna mondta Poór Istvánnak, hogy Wass Albertre nem ad pénzt, hanem Poór István magánvéleményként közölte, hogy Wass Albert regényére nyilván nem adnak pénzt a marxisták által uralt Filmalapnál. Ezt Andy Vajna már csak azért sem közölhette vele személyesen, mert A funtinelli boszorkány rendezőjét fogadni sem volt hajlandó.”
A hosszan tárgyalt mű címében rejlő helyesírási hibán túllendülve állapítsuk is meg gyorsan: a PS tehát felhúzott egy egész cikket arra, hogy a kultúrharc jegyében megadja a kilövési engedélyt Andy Vaja kormánybiztosra. Ebben az egyetlen nem véleményes, hanem konkrét állítás az volt, hogy Vajna saját szájával elmondta a rendezőnek, hogy Wass Albertre nem ad pénzt. Aztán egy FRISSÍTÉS okán kiderül utólag, hogy ez ebben a formában nem igaz, csak egy „félreértés”, Vajna még csak nem is találkozott a rendezővel, hát nem is mondhatott ilyet.
És persze manapság már igazán nem meglepő (csak végtelenül elkeserítő), hogy a kormány szócsöveiként működő propagandalapok olyasmiket írnak le, amik köszönőviszonyban sincsenek az igazsággal. Tudna erről mesélni Vona Gábor, akiről csak utólag derült ki, hogy nem tett hitet Allah mellett, Gulyás Márton, aki nem Soros György fő embere, Soros György fia, aki nem ment el a Budapest Pride-ra, a DK és a Jobbik, akik nem kötöttek szövetséget egymással, Czeglédy Csaba, aki nem „több mint 1000”, hanem 11 embert károsított meg, és persze még sokan mások.
A probléma inkább az, hogy míg ezek a helyreigazítások, frissítések csupán az emberek töredékéhez érnek el, addig az eredeti cikkeket nyilván nagyságrendileg többen olvassák. És bár nyilván nem feladatunk megvédeni a médiahalmozó, kaszinókirány filmügyi biztost, de azért rögzítsük: ugyanez a helyzet Andy Vajna esetében is. Az persze sokak fejében megmaradhat, hogy a nem ad pénzt történelmi filmekre, főleg nem Wass Albertre – de ugyan kinek jut eszébe napokkal később letekerni az eredeti cikk aljára, hogy megnézze, került-e oda véletlenül valami FRISSÍTÉS?
Azt már tényleg csak igazán halkan jegyezzük meg, hogy Poór István rendező után kutatva a neten valahogy még mindig nem sikerült megtalálni, hogy mi volt pontosan az a díj, amit Hollywoodban ezért a forgatókönyvért kapott (bár ezt a PS cikkében eléggé hangsúlyozza), pedig a Google a barátunk. A nevéhez amúgy egy 9 és egy 26 perces kisfilm és egy 1993-ban forgatott dráma köthető (ez utóbbi egy ’56 után Amerikába szökő anarchista férfiról szól).
És persze A funtineli boszorkány, amit a tervezett 4 millióból a rendező végül is csak elkészített, igaz, nem a Filmalap 4 milliójából, hanem saját költségére. Erdélyben állítólag gyakran játsszák, idehaza azonban valamiért nem. Hogy miért, arra talán adhat egyfajta választ az a részlet, ami megtekinthető belőle a neten – és az alatta lévő kommentek.
