Az amerikai félidős választások felfokozott hangulatában elsiklott a hír, miszerint az Egyesült Államok Legfelső Bírósága visszautasította a kormányzat kérését, hogy megállítson egy polgárjogi pert, amelyet 21 fiatal indított. A 11 és 22 év közötti fiatalok azt akarják bizonyítani, hogy a klímaváltozás miatt sérülnek alkotmányos jogaik, ezért a kormánynak fel kellene lépnie ellene.
A történelmi jelentőségű per útja 2015-ben indult, a felperesek ekkor nyújtották be keresetüket egy Oregon állambeli szövetségi bíróságon. Azóta az Obama- és a Trump-kormányzat is többször próbálta megakadályozni, hogy a tárgyalási szakaszba juthasson az eljárás, ám mindeddig egyetlen bíróság sem adott nekik igazat.
A kormányzat többször is arra hivatkozott, hogy a per túlzottan nagy terhet ró a végrehajtó hatalomra, sőt a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is sérti, szakpolitikai intézkedések előírására próbálja rávenni az igazságszolgáltatást. Trumpék azt is kifogásolták, hogy a felperesek keresete mindezidáig precedens nélküli jogi elméletekre támaszkodnak: ilyen például az az elképzelés, hogy a polgárok jogegyenlőségének részét képezi, hogy ugyanolyan klímaviszonyokat élvezhessenek, mint az őket megelőző generációk.
Julia Olson, a fiatalok ügyvédje elmondta, végig magabiztosak maradtak abban, hogy a per eljut a tárgyalási szakaszba. Ennek eredetileg október 29-én kellett volna megkezdődnie, de a Legfelső Bíróságra benyújtott felfüggesztési kérelem miatt elnapolták. Mivel a taláros testület nem adott helyt a kormányzat indítványának, így a tárgyalások elől elhárult ez az akadály.
Mindazonáltal nem ez volt az utolsó: múlt pénteken a fellebbviteli bíróság 15 napos felfüggesztést rendelt el a perben, hogy a felperesek is elmondhassák érveiket a kormányzat újabb felfüggesztési kérelme ellen. Az ügyet eredetileg regisztráló orgeoni bírónő, Ann Aiken pedig bejelentette, amint lejár a 15 kitűzi az első tárgyalás időpontját. Julia Olson szerint mindeddig nem a szerencse miatt tudták az akadályokat sikeresen venni, hanem a jogi érveik és a bizonyítékok ereje miatt.
A per célja, hogy az USA hagyja abba a fosszilis energiahordozók kitermelésének támogatását és tegyen lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében.
A fiatalok kezdeményezésének hatása forradalmi lehet: az alkotmányos jogokra, köztük a szabadsághoz és tulajdonhoz való jogokra hivatkozva, ha sikerrel járnak, a tárgyalás végére elismertethetnek minden amerikai számára bizonyos konkrét klímafeltételekhez való jogot, és ezzel gyakorlatilag átrajzolhatják nemcsak azt, ahogyan a környezetről és a klímaváltozásról gondolkodunk, de azt is, ahogyan fellépünk ellene.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kőolajtermelő országa, 2017-ben itt termelték ki a globális kínálat 15 százalékát. Friss becslések szerint az amerikai adófizetők évente 20 milliárd dollárnyi értékű támogatást adnak a kőolaj, és kisebb részt a szén kitermelésére, miközben a megújuló energiaforrások ennél hétszer kevesebb támogatást kapnak az államkasszából.
A fosszilis energiahordozók nem csupán a klímaváltozás elősegítésével sodorják veszélybe a földet, de számtalan más káros környezeti hatásuk is van. 2010-ben, például, a British Petroleum Mexikói-öbölben található Deepwater Horizon névre hallgató fúrótornyánál bekövetkezett robbanás hatására a világtörténelem eddigi legnagyobb tengeri olajkitörésével szembesülhettünk, melynek élővilágra gyakorolt hatásai mind a mai napig érezhetők.
Eközben a katasztrófa helyszínétől nem messze, egy másik kitermelési pontnál 14 éve, 2004 óta folyamatosan szivárog a kőolaj, nem kell sok időnek eltelnie már, hogy ez a szennyezés megdöntse a Deepwater Horizon rekordját.
(Mérce / Washington Post / Time)
