A Policy Agenda a 2017-es SZJA adatbázis alapján megvizsgálta a munkajövedelmek eloszlását a társadalomban. A kutatás egy részéről már írtunk, ebből kiderült, 100-ból 69 magyar a átlagbér alatt keres. A 24.hu most szintén ezt a kutatást elemezte, és további elkeserítő adatokra bukkant az adókedvezmények hatásával kapcsolatban.
Legszélesebb körben a családi adókedvezményt veszi igénybe a társadalom, ami sajnos nem azt jelenti, hogy a leginkább rászorulókhoz jut el. A 24.hu számításai szerint a társadalom felső 10 százalékában lévők összesen annyit tudtak leírni az adójukból munkajövedelmük alapján, mint az alsó 48 százalék összesen.
Ez azt jelenti, hogy a dolgozói társadalom legjobban kereső felső 10 százaléka 54 milliárd forintot spórol meg gyermekeik után, az összes adókedvezményt figyelembe véve pedig kb. 60 milliárd forintot kap (ez a közepes keresetűeknél már csak 22 milliárd forint).
A Policy Agenda adatai jól mutatják a különbségeket: 2017-ben a dolgozói társadalom alsó felébe tartozók 24 százaléka tudta a gyerekek után járó adókedvezményt valamilyen mértékben igénybe venni, míg ez a felső 10 százalékba tartozók 38 százalékára volt igaz.
A kormány családbarát politikájára pedig még inkább rácáfol, hogy még az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják csak igénybe venni. Az így megspórolt adó 19 százaléka a felső 10 százalékhoz kerül, míg 28 százalékát a dolgozói társadalom alsó 50 százaléka kapja. Ez arányaiban szintén a vagyonosabbaknak kedvez.
A kutatóintézet szerint Magyarországon „nagyon torz bérrendszert és jelentős egyenlőtlenségeket” mutatnak a számok. A Policy Agenda föbb megállapításai az alábbiak:
- A mediánbér már csak 74 százalékát teszi ki az átlagbérnek.
- Ez az arány a közszférában dolgozók körében 87 százalékos érték, míg a versenyszférában 69 százalékos.
- Ha nemek alapján nézzük, akkor a férfiaknál ennél rosszabb a helyzet, náluk az átlagbérnek 70 százalékát teszi ki a mediánbér, míg a nőknél 77-et.
- A medián- és az átlagbér ilyen kapcsolata azt mutatja, hogy a 2016-os tényadatok alapján Magyarországon 100 dolgozóból 69 jövedelme nem éri el az átlagot. A versenyszférában dolgozók esetében ez 73 dolgozóra igaz.
- A társadalom alsó 52 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom felső 10 százaléka.
- A felső 5 százéka a dolgozói társadalomnak keres együtt annyit, mint a társadalom alsó 40 százaléka.
- A versenyszférában pedig rosszabb az arány az átlagosnál. Ott az alsó 58 százalék keresete egyezik meg a felső 10 százalékkal.
Mi az az átlagbér és mi az a mediánbér?
Amikor átlagbérről beszélünk akkor azt mondjuk, hogy összeadjuk mindenki fizetését és elosztjuk a fizetést kapók számával. A mediánbérnél viszont sorba állítjuk az összes embert fizetését növekvő rendben és megkeressük, hogy hol van a sor közepe. Ha sokan keresnek az átlagbér alatt, mint esetünkben, akkor az átlagbér nem mutatja meg jól a társadalom valódi anyagi helyzetét, ilyenkor érdemesebb a mediánbért nézni, hiszen az mutatja meg, melyik az a fizetési kategória, amelyik jellemzőbb a társadalomra.
Az egyébként is növekvő béregyenlőtlenségeken az adókedvezmények tehát csak tovább rontanak.
