Nem szavazhatott a keddi félidős választásokon a 92 éves Georgia állambeli Christine Jordan, a legendás polgárjogi aktivista, az afroamerikaiak egyenjogúságáért küzdő Martin Luther King unokatestvére. Jordan elmondása szerint 1968 óta minden választási fordulón részt vett, ám november 6-án azzal kellett szembesülnie, hogy neve eltűnt a választói névjegyzékből. Emiatt nem is engedték, hogy leadja szavazatát.

Az eset jól szimbolizálja azt a folyamatot, amely kétségbe vonja a teljes választási folyamat tisztaságát Georgia államban. Az elmúlt időszakban az USA déli államában rendszerszintű visszaélésekre került sor, amelynek hatására több százezer állampolgárt is megfoszthattak választási jogától.

Az ún. választó elfojtás (voter suppression) széles körben elterjedt jelenség, ám Georgia kétségkívül az élbolyba tartozik ebben a tekintetben, amit tovább súlyosbít, hogy a kedden tartott kormányzóválasztás kimenetele csupán hajszálon múlt, így a választói visszaéléseknek döntő szerepük lehetett az eredmény befolyásolásába.

A történet középpontjában Brian Kemp georgiai államminiszter áll, akinek felelősségi körei közé tartozik a választások lebonyolítása az államban. A probléma az, hogy Kemp egyúttal kormányzójelölt is volt, így gyakorlatilag könnyen maga javára dönthette a teljes pályát. Bár Kemp a választások után győzelmet hirdetett, demokrata kihívója, Stacey Abrams azóta sem ismerte el az eredményeket, mondván addig nem nyugszik, amíg minden szavazatot tüzetesen nem számoltak meg.

Kemp 50,3 százalékkal, kevéssel több mint 60 ezer szavazattal nyert, Abramsék viszont abban reménykednek, hogy van még annyi megszámolatlan szavazat a rendszerben, amely 50 százalékos szavazatarány alá tolná a republikánus jelöltet, és így második forduló kiírását idézné elő.

A kérdés körüli jogi küzdelem valószínűleg még egy ideig elhúzódik, annyit azonban sajtóhírekből is lehet tudni, hogy Kemp tömegesen rekesztett ki georgiai polgárokat a szavazásból. A The Atlantic összeállítása szerint 2016 és 2018 között másfél millió szavazót töröltetett a választói névjegyzékből, ez az összes szavazó 10,6 százalékát teszi ki.

Új regisztrációs szabályok bevezetésével plusz adminisztratív terheket rótt a választói regisztráció, és így a választójog gyakorlása elé, csak augusztus óta 53 ezer névjegyzékbe kerülni akaró ember regisztrációját függesztette fel amiatt, hogy az állami adatbázisokban és a regisztrációs űrlapon szereplő adatok nem felelnek meg egymásnak tökéletesen.

Ezek a választó elfojtási gyakorlatok lényege, hogy olyan adminisztratív előírásokat kell bevezetni, amely politikai szempontból ellenségesnek ítélt társadalmi csoportokat, például a nagyobb arányban demokratákra szavazó feketéket zár ki a választási folyamatból. Szakértők például átnézték, hogy az idei kampányban nem regisztrált 53 ezer ember 70 százaléka afroamerikai volt.

Kempék 214 szavazókört is bezártak, nagy részüket szegényebb, kisebbségiek által lakott környékeken.

A Republikánus Párt országszerte alkalmaz hasonló trükköket, hogy saját győzelmi esélyeit növelje, holott rendre kevesebb szavazatot kap a demokratáknál.