November 9-én két eseményről is megemlékeznek Németországban: 1918-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, húsz évvel később, 1938-ban pedig ekkor vette kezdetét az a központilag vezérelt, egész országra kiterjedő zsidóellenes pogromsorozat, amely a Kristályéjszakaként vonult be a köztudatba.
A november 9-i és 10-i mészárlások során több mint 1400 zsinagógát, valamint német zsidók ingatlanjait rongálták meg, hozzávetőleg 1300 embert gyilkoltak meg és ennél jóval többet megsebesítettek. Az atrocitásokat kezdetben a náci párt félkatonai szervezetének, az SA-nak a tagjai hajtották végre központi utasításra, ám főként a második nap során rengeteg átlagember is csatlakozott.
Alan Steinweis történész szerint sok településen vállalatok egész alkalmazotti kara vonult ki zsidó otthonokat megrongálni és zsinagógákat szentségteleníteni, de olyanról is tudni, hogy tanáraik által feltüzelve egész osztályok vonultak ki az iskolákból, hogy részt vegyenek a rongálásokban.
A Németországban főként novemberi pogromként emlegetett tragédia közvetlen előzménye, hogy két héttel korábban Hitler ultimátumot küldött Lengyelországnak, és követelte annak az októberi jogszabálynak a visszavonását, amely megfosztotta volna lengyel állampolgárságától azokat, akik öt évig nem éltek az ország területén. Ez főként a Németországban és Ausztriában élő lengyelországi zsidó menekülteket érintette.
Miután Varsó nem tett eleget az ultimátumnak, október 27-e és 29-e között a német hatóságok hozzávetőleg 17 ezer lengyelországi zsidó menekültet tartóztattak le, hogy kiutasítsák őket anélkül, hogy például holmijaik nagy részét magukkal tudták volna vinni. A vonatokba zsúfolt lengyel zsidókat a német-lengyel határra szállították. A lengyel hatóságok azonban teljesen lezárták az érintett határszakaszt, a menekültek így a senkiföldjén rekedtek a hideg őszben, ellátmány és fedél nélkül.
A két ország között rekedt tömegben volt a 17 éves Herschel Grynszpan, Párizsban élő lengyelországi zsidó fiatal családja is. Gryszpan felháborodásában vásárolt egy revolvert és merényletet akart elkövetni a párizsi német nagykövet ellen. Végül november 7-én egy alacsonyabb rangú diplomata, Ernst vom Rath életével végzett.
Grynszpan tette kiváló lehetőséget biztosított a náci propaganda számára, a propagandagépezet vezetője, Joseph Goebbels egyenesen a „zsidó világ-összeesküvés” bizonyítékát látta Gryszpan tettében. November 7-e estére már több helyen is erőszakos cselekményeket követtek el németországi zsidók ellen, a 9-i központi utasítás után pedig elszabadult a pokol.
A közvetlenül a pogromban elpusztult vagy megsérült áldozatok mellett, megindult a zsidók koncentrációs táborokba deportálása is. Napokon belül 33 ezer német zsidó férfit tartóztattak le és raktak fel a buchenwaldi, sachsenhauseni és dachaui koncetrációs táborok felé. Raphael Gross, a berlini történelmi múzeum igazgatója szerint az akció elsődleges célja az volt, hogy megfossza tulajdonától azokat a zsidókat, aki korábban már nem este áldozatul az „árjásításnak”.
Gross szerint a Kristályéjszaka és az azt követő deportálások fordulópontot jelentenek a németországi zsidók életében. Míg korábban a törvényi és adminisztratív jogfosztás kivándorlásra ösztönözte a zsidókat, de még végiggondolhatták, hogyan és hová tudnak emigrálni normális körülmények között, a novemberi pogromoktól kezdve már a menekülni bárhová lett a túlélési stratégia fő irányvonala. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Kristályéjszaka hatására végül Nagy-Britannia belement 10 ezer, a Harmadik Birodalom területéről érkező zsidó gyermek befogadásába.
Steinmeier: küzdeni kell az új agresszív nacionalizmus ellen
A Bundestagban tartott mai beszédében Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök az antiszemitizmus elleni küzdelem folytatására buzdított mindenkit. Kiállást szorgalmazott az „új agresszív nacionalizmus” ellen, és arra kért mindenkit, hogy a német zászló színeit ne engedje át a nacionalistáknak.
A németországi zsidó közösség megemlékezésén Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke botrányosnak nevezte, hogy manapság minden második héten hallani egy-egy zsinagóga vagy mecset összefirkálásáról vagy megtámadásáról. Elmondása szerint az antiszemitizmus és az idegengyűlölet az ország szégyene.
Schuster a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártnak is nekiment beszédébe, „szellemi gyújtogatónak” nevezte a pártot, amely nem is kapott meghívást a megemlékezésre.
Merkel: fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben
Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a kristályéjszaka néven ismert zsidóellenes pogromsorozat kezdetének 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) egy zsinagógában tartott rendezvényén kiemelte: a globalizáció felgyorsulása és a digitalizáció előrehaladása sok embert tölt el aggodalommal és a lemaradás szorongató érzésével.
Az ilyen korszakokban mindig különösen nagy a veszély, hogy előretörnek a mély átalakulás összetett problémáira „egyszerű válaszokat” kínáló erők, ami együtt jár a „nyelv eldurvulásával”.
Ezekre a helyzetekre érvényes a „kezdetnek állj ellent” parancsa, vagyis az, hogy a bajt csírájában kell elfojtani. Ezért a kristályéjszakáról „azzal az ígérettel emlékezünk meg, hogy határozottan szembeszállunk a nyílt és plurális társadalmunk elleni támadásoknak” – húzta alá a német kancellár. (MTI)
