Ma van az Egyenlő Díjazás Napja. Ez a dátum azt az időpontot jelzi, amelytől a nők a férfi kollégáikhoz képest szimbolikusan nem kapnak fizetést a munkaév hátralévő részére.

„A nők és a férfiak egyenlők egymással. Ez az EU egyik alapértéke. A nők azonban még napjainkban is két hónapig lényegében ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest. Ez a helyzet elfogadhatatlan.

A nők 16,2%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A nemek közötti bérszakadék nem csupán elvben tisztességtelen, hanem a gyakorlatban is. A nőket bizonytalan helyzetbe kényszeríti életpályájuk során, sőt nyugdíjba vonulásuk után még inkább, tekintettel a nemek közötti 36,6%-os nyugdíjkülönbségre.

Bár az egyenlőtlenségi probléma azonnali megoldására nincs mód, bizonyos lépésekkel konkrét változások érhetők el. A Bizottság számos javaslatot terjesztett elő a munkahelyi és a magánéleti egyenlőtlenségek kezelésére. Itt az ideje, hogy a konkrét eredmények elérése érdekében az Európai Parlament és a Tanács lépjen ezekben a kérdésekben, például a dolgozó szülők és gondozók szülői szabadsággal kapcsolatos jogainak bővítésével.”

– áll Frans Timmermans, Marianne Thyssen és Věra Jourová közös nyilatkozatában, amit az Egyenlő Díjazás Napja kapcsán hoztak nyilvánosságra.

Az eltérő bérszázalékok hátterében több tényező is áll:

a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, nehezebben kerülnek vezető pozícióba, alacsonyabb fizetéssel járó ágazatokban dolgoznak, és gyakran elsődleges felelősséget vállalnak a család gondozásáért.

Az Európai Bizottság több módon is igyekszik kezelni a problémát, kulcsfontosságú például a család és munkahely közötti egyensúly javítása: a Bizottság ezért előterjesztett egy cselekvési tervet, amelynek célja a nemek közötti bérszakadék kezelése.

A Bizottság nemrég közzétette felmérésének eredményét, amely azt vizsgálta, hogyan vélekednek az európaiak a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. A felmérésből többek között kiderül, hogy a 65 évnél fiatalabbak közel egyharmada (31 százaléka) számára nem állnak rendelkezésre rugalmas munkafeltételek. Magyarország esetében ez az arány 10 százalékkal magasabb az európai átlagnál, 41 százalék.

Az apasági szabadság lehetőségével az uniós átlagban a 65 év alatti férfiaknak mindössze 41 százaléka élt vagy kíván élni. Magyarországon a válaszadók harmadáról mondható el ugyanez, illetve mind az unióban (52 százalék), mind Magyarországon (49 százalék) magas azoknak az aránya, akik szerint a nők könnyebben tudnak családi szabadságra menni.

Bár a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, ez a munka világában mégsem érvényesül. A nemek közötti bérszakadék az elmúlt 5 évben állandósult, és a változások jelenlegi ütemében csak a következő ezredfordulóra szűnhet meg.

A stagnálás okaként a következőket határozták meg:

Szegregáció

Az ágazatok és a foglalkozások szegregáltak: a legtöbb európai munkavállaló elsősorban azonos nemű kollégákkal dolgozik együtt , azok az ágazatok pedig, amelyekben a nők nagyobb számmal dolgoznak, gyakran alacsonyabban fizetettek, mint azok, amelyekben a férfiak dominálnak. A legtöbb ágazatban a férfiakat gyakrabban léptetik elő felügyeleti vagy vezetői szerepbe, a vezérigazgatói szinten már 5%-nál kevesebb a nő.

„Bár számos sikeres kezdeményezés bátorította a nőket arra, hogy belépjenek a férfiak által dominált ágazatokba – így például a tudomány és a technológia területére –, a foglalkozási és ágazati szegregáció szintje átfogóan alig csökkent”

– olvasható a Bizottság közleményében.

A sztereotípiák táplálása

„Sztereotípiák állnak fenn a férfiak és nők társadalomban betöltött szerepéről, és ennek folyományaként arra vonatkozóan is, hogy részt vegyenek-e a munkaerőpiacon vagy maradjanak otthon. Ez a nemek közötti bérszakadék egyik alapvető oka.”

– írják.

A férfiak átlagosan sokkal kevesebb időt töltenek a gyermekeik vagy eltartott rokonaik gondozásával, mint a nők, a probléma csak az, hogy a nők ezt az időt nem tudják fizetett munkával tölteni vagy olyan tapasztalat megszerzésével, ami segítene a későbbi munkában.

Az átláthatóság hiánya

A férfiakat szinte az összes foglalkozásban átlagosan jobban megfizetik, mint a nőket: előfordul, hogy egy nőt kevésbé fizetnek meg azonos munkáért, mint egy férfit, illetve az általában nők által végzett munkát kevésébé fizetik meg, mint az általában férfiak által végzett munkát – még akkor is, ha az egyenlő értékű.

„Ezen túlmenően a fizetési szinteket övező titkolózás még inkább megnehezíti a megkülönböztetési esetek észlelését. Még ha az európaiak többsége (69%) tisztában is van a nemek közötti bérszakadék létezésével, a munkavállalók nem gondolják úgy, hogy ilyen szakadék a saját cégükön belül is létezik, a munkavállalók egyharmada pedig nem tudja, hogy a kollégái mennyit keresnek.”

– olvasható a Bizottság közleményében, melyből az is kiderül, az európaiak támogatnák a munka terén a nagyobb átláthatóságot: közel kétharmaduk szeretné, ha a munkahelyükön közzétennék a nemenkénti és munkatípusonkénti átlagos fizetéseket.

A Bizottság úgy véli, ha munkaszervezés, a felvétel módja és a fizetési politikák megfelelően tervezik, a férfiakkal és nőkkel kapcsolatos „tudatalatti elfogultságunkat” korrigálni lehet, így elkerülhető a nők és férfiak nem egyenlő díjazásának „kettős mércéje”. De például az ágazatokon átnyúló minimálbérek és bérmegállapítási mechanizmusok is hozzájárulhatnak az alacsonyan fizetett ágazatokban a bérek emeléséhez, így csökkentve a nemek közötti bérszakadékot.

A Bizottság 2018-2019-re szóló cselekvési terve a nemek közötti bérszakadékok kezelését tűzte ki célul. A terv 8 kulcsfontosságú területet jár körbe:

• Az egyenlő díjazás alapelvének hatékonyabb alkalmazása
• A foglalkozásokban és ágazatokban mutatkozó szegregáció elleni küzdelem
• Az üvegplafon áttörése: a vertikális szegregáció elleni küzdelem
• A gondozói helyzetből eredő hátrányok kezelése
• A nők készségeinek, erőfeszítéseinek és feladatköreinek fokozottabb értékelése
• Küzdelem a láthatóságért: az egyenlőtlenségek és a sztereotípiák leleplezése
• A nemek közötti bérszakadékra való figyelemfelhívás és azzal kapcsolatos tájékoztatás
• A partnerségek megerősítése a nemek közötti bérszakadék felszámolása érdekében

Az EU eddig 3,3 millió eurót költött olyan projektek támogatására, amelyek célja a pályaorientációval és a pályaválasztással kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelem. A következő hetekben pedig nyilvános konzultációt indítanak a célok elérését elősegítő ötletek összegyűjtésére és annak felmérésére, hogy hogyan működnek a gyakorlatban az egyenlő bérezést előíró jogszabályok. A Bizottság javaslatot tett országspecifikus ajánlásokra, valamint a nemek közötti bérszakadékról szóló visszajelzések készítésére is.

Arra azonban nagyon csekély esély mutatkozik, hogy a magyar kormány is kiveszi majd a részét a munkából, ugyanis  a Fidesz nem igazán jár élen „nőügyekben”.

Néhány hónapja beszámoltunk róla, hogy a nők helyzetét gazdasági, oktatási, politikai és egészségügyi szempontból értékelő „The Global Gender Gap” című kutatás nem hozott túl fényes eredményeket számunkra. 10 év alatt gyakorlatilag semmit sem fejlődött a magyar nők helyzete, miközben nemhogy egész Európa, de a világ kétharmada is elhúzott mellettünk.

De ott van még Novák Katalin is, aki az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága által Magyarországgal szemben megfogalmazott kemény bírálatot előre megírt kamunak állította be, és a Fidesz EP képviselőiről se feledkezzünk meg, akik zsinórban 6 alakalommal tartózkodtak, amikor a nők jogainak megerősítése volt napirenden az Unióban.