Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar férfiak 14 százaléka vesz részt napi szinten a házimunkában, de a nők vannak lelustázva

Ez a cikk több mint 5 éves.

Az Eurostat friss jelentése alapján a Pénzcentrum írta meg eredetileg, majd a 168 Óra, hogy az uniós átlag a házmunkában való napi rendszerességű részvétel a nők körében 79, a férfiakéban 34 százalék.

Már itt megállhatnánk kommentálni ezt az arcpirító adatot (bár sajnos megdöbbenni igazán nem tudunk rajta), de hát menjünk csak tovább: a következő adat arra vonatkozik, hogy mindez Magyarországon úgy fest, hogy a férfiaknak csak mintegy 14 százaléka vesz részt az otthoni feladatok elvégzésében, a nőknek pedig 56 százaléka.

Tehát a magyar nők négy-ötször annyi munkát végeznek otthon, mint a férfiak. Most akkor ne mondjuk el századszorra is, hogy ez hogyan döbbenetesen igazságtalan a nőkkel szemben, és hogy valójában lealacsonyító a férfiaknak is.

Mert ahelyett, hogy a Pénzcentrum, vagy a 168 Óra legalább semlegesen viszonyulna a hírhez, mindkettő lap címadói úgy döntöttek, hogy ebből azt érdemes kiemelni, hogy a magyar nők LUSTÁK. A kettő közül még talán a Pénzcentrum címadása jobb valamivel (A magyar nőknél nincs lustább az egész EU-ban, és a férfiaknál se nagyon), itt legalább a férfiak is meg vannak említve, igaz elkenegetve a valódi aránytalanságot. De a legátgondolatlanabb címadásnak járó díjat egyértelműen a 168 Óra címadása nyeri:

„A magyar nők a leglustább háziasszonyok az egész kontinensen”

Érti a tisztelt olvasó. Merthogy Görögországban gyakorlatilag már bepelenkázzák a férfiakat a nők a maguk 85 százalékos otthonimunka-arányukkal, a férfiak 16 százalékos aránya mellett. De ha Magyarországon a nők pusztán csak négy-ötszörösét végzik a közös munkának, akkor azt emeljük ki, hogy a magyar nők lusták. És ezzel úgy látszik semmi problémája nincs az amúgy baloldali beállítottságú 168 Órának.

Kíváncsi lennék, hogyha lenne egy összehasonlító adat arról, hogy a kormánypropaganda lapjai milyen arányban írnak hányingerkeltő címeket a 168 Óra címeihez képest, és ebből összejönne mondjuk egy tízszeres fölény előbbieknek, egy lap mégis azt emelné ki, hogy a 168 Óra undorító címeket ad, mennyire éreznék magukat igazságosan megítélve a kollégák.

Álljon itt Kovács Vera szociális munkás és aktivista reakciója erre a valóban szánalmas címadásra:

„Gratulálok az újságírónak a nőgyűlölő címadáshoz, ha esetleg kérdés, hogy miért érezzük olyan remekül magunkat, mi, magyar nők, akkor javaslom megfontolásra azt a címet a cikkhez, hogy ‘a magyar nők még mindig 3x-4x annyi házimunkát végeznek, mint a férfiak’ – Kicsit máshogy hangzik, nem?”

Feltételezem, hogy a címadók nem rosszindulatból írták, amit írtak. De muszáj jobban odafigyelnünk egymásra, mert ezek a figyelmetlenségek nagyon káros folyamatokat erősítenek a társadalomban.

Címoldali kép: Krasznahorkai Emma, Nőügyek 2018, 22.o.