A lakásállomány minőségbeli javulása ugyan jellemző az utóbbi időben, még mindig rengeteg olyan lakás van Magyarországon, ahol akár egy egész család lakik egy beázott, sötét szobában, de előfordul, hogy egy lakásban nincs vízöblítéses WC, sőt, fürdőszoba, sem zuhanyzó.

A KSH két évvel korábban gyűjtött, a lakások minőségét is felmérő adatait a Portfolio elemezte ki, melyekből néhány egészen szomorú tény is kiderül.

A lakhatás minőségét erősen befolyásolja, hogy mekkora élettér jut egy lakásban egy embernek. A 2016-os becslések szerint az egy főre jutó szobák száma 1,2 volt Magyarországon, ami nem tűnik kevésnek, hiszen ez azt jelenti, hogy például egy pár átlagosan 2-2,5 szobás lakásban lakik.

Ha azonban tovább bontjuk ezt az értéket úgy, hogy megnézzük, milyen körülmények között élnek a lakástulajdonosok és a lakásbérlők, kiderül, hogy a bérlők által lakott lakásokban már csak átlagosan 0,9 szoba jut egy főre.

Mivel átlagról beszélünk, semmiképp sem kijelenthető, hogy az országban mindenkinek jut külön szoba, ez a szám még kisebb lehet az ország egyes részein. Az egy főre jutó egynél alacsonyabb szobaszám mögött állhat például társbérlet, vagyis hogy akár egy egész család bérel egy szobát egy házban, vagy egy szobán osztozik két diák, de létezik olyan opció is két vagy többgyermekes családok esetében, hogy a gyerekek egy szobában laknak, a szülők pedig a nappaliban.

Ha még az optimistább 1,2-es szobaszámot vesszük is alapul, a felmérésben résztvevő többi országban sokkal jobb a helyzet, leszámítva Horvátországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát, ahol még nálunk is kevesebb szoba jut egy főre.

A KSH ezen kívül 4 szempont alapján vizsgálta azt is, mekkora a teljes népességből azok aránya, akiknél előfordulnak lakásminőségi problémák. A Portfolio viszonyítási alapként minden szempontnál kiemelte az országok közt végző legjobbat, legrosszabbat, illetve  a szobaszám szempontjából nálunk épphogy rosszabbul teljesítő Szlovákiát.

Beázás, nyirkosság, rothadó ablakkeret vagy padló a magyar lakások 26,7%-ában, a szlovák lakásoknak csak 6,2%-ában, a listán legjobbként végző Finnországban 4,7%-ában, a lista alján található Portugáliában pedig 30,5%-ában okoz található.

A magyar lakások 4,1%-ában nincs fürdőszoba, sem zuhanyzó, Szlovákiában csak 0,8%-ában, a lista legjobbjaiként végző Svédországban, Máltán és Hollandiában csak 0,1%-ában,

a lista legrosszabb helyén álló Romániában a lakások 30,5%-ában nincs se fürdőszoba, se zuhanyzó.

Magyarországon a lakások 4,3%-ában nincs vízöblítéses WC, ez Szlovákiában a lakások 1,4%-át érinti, a legjobb helyen Svédország és Norvégia végzett, ahol egyáltalán nincs ilyen probléma, a legrosszabb helyen pedig ismét Románia áll 32,6%-kal.

A magyar lakosság 9,8%-a él túl sötét lakásban, amivel a legrosszabbul teljesítő ország lettünk,

míg a szlovákoknak csak 2,7%-át érinti ez a probléma, amivel ki is érdemelték a lista legjobb helyezését is Norvégia mellett.

Érdekesség, hogy míg Szlovákiában is szinte ugyanannyi szoba jut egy főre, mint Magyarországon, a fent említett négy lakásminőségi szempontból mégis sokkal jobban teljesített szomszédunk, mint mi.

Ezeken a rossz körülményeken volt hivatott például javítani a kormány által két nap alatt kivégzett lakástakarék pénztárak állami támogatása, amivel az alacsony jövedelműeknek is lehetősége volt lakhatási körülményeik javítására (pl. felújítás, energiahatékonysági beruházás).

Miközben Magyarországon egyre több az üresen álló ingatlan, egyre nagyobb a lakhatási válság is.

Körülbelül 30 ezren élnek az utcán hajléktalanként, becslések szerint félmillió embert fenyeget a kilakoltatás. A Habitat for Humanity kutatásai szerint Magyarországon másfélmillió ember él olyan lakásban, mely túlzsúfolt, beázik, nincs benne WC, vagy sötét, továbbá a lakások 80%-a nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.