Az Óbudai Gázgyár 1914-ben nyitotta meg kapuit, kora legmodernebb technológiáit alkalmazva napi 250 ezer köbméter gázt termelt. A termelés során melléktermékként megmaradó gázmasszát azonban már nem tárolták megfelelően, így az a talajba, illetve a talajvízbe ivódott, aminek most érzékelhetjük igazán a hatásait.

Az Index és a Greenpeace közösen járt utána, hogy az egykori Óbudai Gázgyár melletti Duna-szakaszon rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába. A folyóba csordogáló kis csatornákra az Index egyik olvasója lett figyelmes az alacsony vízállásnak köszönhetően.

Mivel a zöldhatóság és a kármentesítésért felelős Nemzeti Közművek sem válaszolt a portál kérdéseire a szivárgással kapcsolatban, az Index a Greenpeace-szel együtt ment a helyszínre mintát venni a korántsem gusztusos anyagból, hogy kiderüljön, egyáltalán mi szivárog a Dunába, és milyen mértékű természeti, illetve egészségügyi veszélyeket jelenthet.

A mérési eredmények szerint egyes rákkeltő szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket.

A folyóba jutó vegyületek között van rákkeltő benzol, szintén rákkeltő arzén, illetve egészségkárosító naftalinok.

A hatóságok a cikk megjelenéséig feltűnően nem akartak nyilatkozni az ügyről: az Index több mint két hónapja kérdezett rá a zöldhatóságot felügyelő Pest Megyei Kormányhivatalnál, hogy indítottak-e vizsgálatot, jártak-e a helyszínen, illetve hogy lehet-e tudni valamit a szennyeződésről, amire választ azóta se kapott a lap.

A fővárosi önkormányzat legalább válaszolt, túl sok információval nem tudott szolgálni. A városháza szerint az Óbudai Gázgyár területe a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll, egyes részei pedig a Graphisoft Park fejlesztőjének tulajdonába kerültek. A teljes területet azonban évtizedekig az NKM Nemzeti Közművek Zrt. Tulajdonában álló Fővárosi Gázművek Zrt. használta.

A főváros szerint a szivárgást érintő kérdésekre az NKM Nemzeti Közművek Zrt. tud választ adni. Csak éppenséggel nem hajlandó, ugyanis az Index már 10 napja hiába várja a válaszát.

Az azonban kiderült, a környzetvédelmi hatóság 2009-ben egy bejelentés miatt vett már mintákat a területen, és az akkori eredmények is a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki.

Vagyis már lassan tíz éve tudnak arról, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott rákkeltő mérgei a Dunába folynak (minél alacsonyabb a vízállás, annál inkább).

Az Index szerint az eredményeket azért tudták sokáig elhallgatni, mert normál vízállásnál a mérgezett talajvíz nem, vagy csak láthatatlanul szivárog a folyóba.

Szakértők szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel, vagy beszívják azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket, a szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet.

A gázgyári terület kármentesítési tervét a Főgáz 2002-ben elkészítette, de csak 2017-ben írtak ki egy tendert, ami végül nem valósult meg. A kármentesítés akkor becsült összege 9,49 milliárd forint volt, azonban csak egyetlen jelentkező akadt, az is csak ennek az összegnek a duplájáért tudta volna elvégezni a munkát.

Úgy tűnik, az ügy nyilvánosságra kerülése a hivatalokat is nyilatkozásra kényszerítette végre. Idő közben megszólalt Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Pest Megyei Kormányhivatal és a Vízművek is. Nyilatkozataikból az derült ki, mindhárom tud a problémáról, de igazából egyik sem tekint rá potenciális veszélyforrásként.

A Fővárosi Vízművek azt közölte az MTI-vel, hogy Budapest ivóvízellátása biztonságos.

A vízművek számára évek óta ismert az egykori Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatos probléma, „amelynek megoldása, illetve megoldatlansága jellemzően a Duna alacsony vízállása esetén válik fokozottan égetővé” – olvasható a közleményben. A vízművek a rendkívüli helyzetekben jól kialakított, különleges protokoll szerint üzemelteti ivóvízellátó rendszerét, így a most tapasztalható alacsony vízállás idején például a mintavételek és a vizsgált paraméterek száma a megszokottnál is magasabb.

A Pest Megyei Kormányhivatal szerint a szennyezőanyag-szivárgás a Duna vízhozamához hasonlítva elenyésző,

állítása szerint az egykori Óbudai Gázgyár területén feltárt talaj- és talajvízszennyezés kármentesítése jelenleg is folyamatban van.

A kőszén alapú gázgyártás és a területen folytatott egyéb tevékenységek következtében keletkezett szennyezés vonatkozásában környezetvédelmi hatóságként – a kármentesítés tényfeltárási szakaszának lezárultát követően – beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezték jogerős döntésben az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-t.

A hatóságok együttesen vizsgálják meg, hogy a szivárgás kapcsán szükséges-e további intézkedés. A helyszíni ellenőrzés során akkreditált mintavételezés történt, amelyet a kormányhivatal érdi járási hivatalának akkreditált laboratóriuma fogja megvizsgálni. Emellett a Greenpeace által nyilvánosságra hozott eredményekről szóló teljes mérési jegyzőkönyvet bekérik és megvizsgálják – írják.

Az önkormányzat pedig azt írta, a Duna alacsony vízállása nyomán újra felszínre került és láthatóvá vált az évtizedek óta tudott tény, amely szerint az egykori Gázgyár szennyezett talajából mérgező anyagok szivárognak a folyóba. A gázgyár területe nem III. kerületi önkormányzati tulajdon, a gázgyár kármentesítése nem az önkormányzat feladata – szögezték le. De üdvözlik az üggyel kapcsolatos, kiemelkedő sajtóérdeklődést, mert reményeik szerint ennek nyomán új lendületet vehet az elmúlt években holtpontra jutott folyamat.

Közben a Greepeace élő videóban jelentkezett be a helyszínről, ahol Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője elmondta, a talajvízből szivárgó anyagok közül több illékony, azaz belélegezve is problémát jelenthetnek az egészségre. A Kormányhivatal és a Vízművek nyilatkozatára reagálva elmondta, a vízbe kerülő vegyi anyagok felhalmozódnak az élő szervezetekben, például a kagylókban.

A hígulás azért nem jelent megoldást a problémára, mert az Uniós jogszabályok a veszélyes anyagok higítását tiltják.

Tehát a Kormányhivatal érvelése nem állja meg a helyét, ez alapján ugyanis szépen lassan önthetnénk a veszélyes anyagokat a Dunába, mondván, hogy a nagy vízhozam miatt úgyis felhígul. 

A Greenpeace nem állítja, hogy a szennyeződés az ivóvízbe kerülhet, hiszen a Vízművek állandó méréseivel ez elkerülhető, a szennyezést ettől függetlenül azonnal meg kell szüntetni, nem szabad a kármentesítést tovább halogatni.

„Elvileg most kellene újra kiírniuk a közbeszerzést, nagyon várjuk, hogy tényleg megkezdődjenek a munkák, és érvényt tudjon szerezni végre az állam a saját határozatának, hiszen számtalan jogszabályt sért az, hogy itt ilyen szennyezés folyik.”

– mondta a szakértő.

A dolog abszurditása, hogy az államnak egy állami szervtől kellene kikövetelnie azt a kármentesítést, amivel évtizedek óta tartozik a lakosoknak. Ahogy a Greenpeace videóján is látszik, sokan sportolnak a környéken, ezért Simon szerint megfontolandó az is, hogy lezárják a területet a sportolók és kutyasétáltatók elől.

Címlapkép: MTI/Sikó Tamás