Magyarországon jelenleg körülbelül 45 000 ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóját. Számukra jó hírt jelenthet, hogy Novák Katalin ma bejelentette, egy tegnapi kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó ápolási díj 100 ezer forintra emelkedik 2019. január 1-től, ami a tervek szerint 2022-ig eléri az akkori minimálbér szintjét.
Az államtitkár közölte továbbá, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege.
Novák bejelentse óriási eredmény a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform által hosszú ideje folytatott küzdelemnek, amely az ápolási díj emelését tűzte célul.
Évek óta zajló harcról van szó, a döntés hallatán így ma rengetegen fellélegezhetnek.
De nem mindenki egyforma mértékben. A Tárki 2015-ös adatai szerint 34 százalék azoknak az otthonápolóknak az aránya, akik saját gyerekükről gondoskodnak, ugyanennyi az aránya a fordított esetnek, amikor gyerek gondoskodik szülőről.
Magyarán tehát az ápolási díj 100 ezer forintra emelése arra a hozzávetőleg 34 százaléknyi érintettre vonatkozik, ahol az ápoló és ápolt között szülő-gyerek viszony áll fenn, vagyis azokban az esetekben, ahol az ápolási díjat ápolásra szoruló gyerek jogán kapják.
Az esetek fennmaradó kétharmadára azonban rövid távon csak a 15 százalékos emelkedés vonatkozik.
Természetesen minden segítség jól jön az otthonápolóknak, az emeléssel azonban egyelőre csak odáig jutottak, hogy a saját gyermeket ápolók esetében legalább két embernek kell megélnie egy minimálbérből, de azokban az esetekben, ahol nem szülő gondoskodik gyerekről, ott a legmagasabb jelenlegi ápolási díj esetében is csak 70 ezer forint környékére emelkedik a havi összeg. Ez még jelentősen elmarad az egy főre számított létminimum szintjétől is.
Az egy főre jutó létminimum Magyarországon 2017-ben 90 450 forint volt, ez egy kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében 262 305 forint. Ezzel szemben az akár 24 órás munkát végző otthoni ápolók államtól kapott ápolási díja legfeljebb (kiemelt összegű ápolási díj) 52 800 forint.
Egy otthonápoló nem tud munkát vállalni, így gyakorlatilag ő is az ápolási díjból él, egy magánápoló alkalmazása csak keveseknek adatik meg, állami intézménybe pedig jó szívvel senki sem képes beadni hozzátartozóját. És akkor még nem beszéltünk olyan alapvető dolgokról, mint a számlák befizetése, vagy egy hitel törlesztése.
2015-ös adatok szerint az ápolási díjban részesülők harmada jövedelmi szegénységben él, kétharmaduk nélkülöz, csaknem felük pedig anyagilag súlyosan deprivált (anyagi okokból nem jut hozzá alapvető használati eszközökhöz, élelemhez).
A harc tehát még korántsem ért véget, még akkor is, ha most kétségtelenül előrelépés következett be.
Megjegyzés (2018. 10. 11., 15:15) A cikk eredeti verziójában tévesen állítottuk, hogy az ápolási díj 100 ezer forintra emelése csupán a kiskorú ápoltak esetében következik be. A kiskorú ápoltak az összes otthonápolt ember kb. 19 százalékát teszi ki.
Az ápolási díj 100 ezer forintra emelkedik minden olyan esetben, ahol az ápolási díj gyerek jogán jár – függetlenül attól, hogy a szülő által ápolt gyermek kiskorú-e vagy nagykorú. A cikket eszerint módosítottuk.
