A luxyrepülőzés óta először ült össze a Sajtóklub, az EchoTV zászlóshajójában szokás szerint Bayer Zsolt, Bencsik András, Szentesi Zöldi László és Huth Gergely próbált irányt mutatni a mindannyiunkat kínzó kérdésben: miért nem orbitálisan nagy para, hogy Orbán Viktor Garancsi Istvánnal röpköd egy ismeretlen tulajdonossal bíró repülőgépen a Vidi meccseire?
Maradjunk annyiban, hogy ez most annyira nem jött össze.
A téma felvezetéseként néhány cinikus megjegyzéssel melegítettek be az urak, miszerint vajon mennyire kell függetlennek lenni ahhoz, hogy valaki hónapokig tudja figyelni, hogy egy jachtra ki száll fel, vagy hogy egy repülő hova repül, hogy aztán ebből cikket lehessen írni (ezt amúgy oknyomozó újságírásnak hívják, csak mondom), és hogy vajon az Átlátszónak honnan volt erre pénze…
A kikacsintás itt természetesen Soros Györgynek szól, azt viszont már nem említik meg a Sajtóklub jeles beszélgetői, hogy az Átlátszó amúgy elég pontosan el tud számolni a beérkező támogatásaival, mint ahogy arra sem térnek ki, hogy a kormánymédiának juttatott állami hirdetésekből 408 Átlátszót lehetne fenntartani (igaz persze, hogy a propagandalapok tényfeltáró anyagainak zömét sajtóperek és helyreigazítások szokták követni…).
De ez persze nem is lényeges, lássuk, hogyan adják el a tévénézőknek a Sajtóklubban a luxusjachtozást meg a luxusrepülőzést.
Huth Gergely például rögvest meg is állapítja, hogy „a magánéletbe való legdurvább beavatkozás” és „bűncselekmény” volt az, hogy az Átlátszó munkatársai lefotózták, ahogy Mészáros Lőrinc és ismerősei felmennek a jachtra.
De az is viszonylag hamar kiderül, hogy abban nincs semmi kivetnivaló, hogy
„Mészáros Lőrinc, az egyik legmenőbb magyar vállalkozóként időnként felszáll egy nagyon csinos kis hajóra,”
és persze amiatt se kéne verni a palávert, hogy Orbán Viktor Garancsi Istvánnal jár el meccset nézni.
Bayer Zsolt közbevetése egyébként külön karmapontlevonást ér:
„Én se érzem, hogy ebbe fogunk belebukni.”
Huth szerint amúgy
„semmilyen törvényben nincs előírva, hogy meghívásra egy miniszterelnök milyen közlekedési eszközzel mehet el, elfogadhatja-e a gazdag vállalkozó meghívását, hogy üljön fel a csapat bérelt gépére, vagy neki Lada Samarával kell-e utaznia, vagy metróval, vagy hogyan kell.”
Ez amúgy meg pont nem igaz, olyannyira nem, hogy az országgyűlési törvény értelmében ha a miniszterelnök által kapott ajándék meghaladja fizetése egytizenketted részét – vagyis 62 500 forintot – vagy bármilyen ingyenes juttatást kapott, annak szerepelnie kell a képviselői vagyonnyilatkozatában.
Mivel azt Orbán Viktortól tudjuk, hogy eddig is így utazott és eztán is így fog, a vagyonnyilatkozatában viszont nem szerepelt eddig sem, hogy hasonló módon járt volna meccsekre, a kérdés minimum nyitott… Amúgy a kormány-tisztségviselők etikai kódexe is tiltja a nagy értékű ajándékok elfogadását, szóval a történet több sebből vérzik.
Ám a Sajtóklubban is az a legfőbb érv, hogy hát Orbán és Garancsi világi nagy cimborák, hát miért ne járhatnának együtt meccsre? Persze, járhatnak, ha mindenki magának veszi a luxusrepülőre (Lada Samarára, metróra, akármire) a jegyét, de hát azt már tudjuk, hogy nem ez történt. Az pedig szintén nem túl jó érv, hogy barátokként nézik a meccseket, amikor Orbán politikusként (és nem magánszemélyként!) ezek után hoz olyan döntéseket, amelyek például Garancsit üzletileg (és nem magánszemélyként!) is érintik.
Mindez azonban nem gátolja a Sajtóklub urait abban, hogy kedélyesen viccelődjenek az eseten: Bayer például pironkodva bevallja, hogy a minap megetetett és megitatott két kormánypárti politikust (rántott libamáj sült almával és burgonyapürével és borjúpöri, illetve sör és bor, csak a jegyzőkönyv kedvéért), akik a végén meg is jegyezték, hogy el vannak bizonytalanodva, mert lehet, hogy be kell vallják a következő vagyonbevallásukban, hogy más fizette a vacsorájukat.
Hahaha, hihihi, juhuhú.
Ami viszont már koránt sem vicces, az Szentesi Zöldi László szájából hangzik el, aki párhuzamot von a hazai luxusrepülőzés és az amerikai közélet közt. Mert hát ahogy nézi, Amerikában egy 1978-as házibuliból is „elsőrangú probléma” támadhat, mert – ahogy fogalmaz – egy állami tisztviselő bajba kerülhet azért, mert ebben a házibuliban 16 évesen
„illetlenül viselkedett”.
És igen, jó a sejtés, a házibuliban 30 éve illetlenül viselkedő állami tisztviselő bizony Brett Kavanaugh, akit éppen többen is szexuális erőszakkal vádolnak.
Szóval azért az elég erős, ahogyan két lélegzetvétel közt eljutunk Mészáros és Orbán hazai mutyijaitól a nők elleni erőszak relativizálásáig, de hát a Sajtóklubban ugye nem pihepuha kiscicákkal gurigáznak, ha arról van szó, hogy a kormány szekerét meg kell tolni…
Szentesi Zöldi László pedig itt sem áll meg, szerinte Orbán Ráhel eldobott pelenkájától Mészáros luxusjachtozásáig csupa olyan üggyel van dolgunk, amelyek egy „hadművelet” részei, amiről beszélünk, az egy „titkosszolgálati akciósorozat, amit külföldről irányítanak”, és aminek az a vége, hogy ezek az anyagok megjelennek az Indexen, mint a függetlenség utolsó bástyáján.
Erre azért persze már nehéz is lenne mit mondani, de szerencsére a Sajtóklubban nagy a bólogatás, szóval nem is kell.
Bencsik Andrást egyébként elmondása szerint nagyon megviselik ezek az események, az ő véleménye amúgy az, hogy
„sokkal keményebben kell fellépnünk az ilyen szemétségek ellen”,
mert hát ezeknek az anyagoknak pusztán annyi a céljuk, hogy egy hamis képet állítsanak be a kormánypárti politikusokról. „Nem szabad eltűrnünk ezt az aljas áztatást” – fogalmaz Bencsik.
Ezen a ponton egyébként érdemes felidézni, hogy az Átlátszó cikkének megjelenése után a propagandagépezet nehéztüzérsége fordult rá a lapra, illetve annak főszerkesztőjére, Bodoky Tamásra, aki a sok egyéb más (például a tényfeltáró cikkek megjelentetése) mellett még arra is vetemedett, hogy Judith Sargentinivel fotózkodott.
A történet legszebb része, hogy bár ezután Bodoky posztolt a Facebookra néhány izgalmas képet arról, hogy 9 éve még Gulyás Gergelytől Schmitt Pálon és Balog Zoltánon át Gajdics Ottóig együtt mulattak vele az EP-ben a fideszes pártpolitikusok könyve megjelenése alkalmából, erre válaszul viszont már csak olyan cikkek érkeztek, melyekből megtudhattuk, hogy „Pánikban a hazai Soros-világ, miután Sargentinivel lebukott a főszerkesztő”.
Azt mindenesetre a Sajtóklub megtekintése után is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Fidesz holdudvarának egyelőre nem sikerült megfelelő kommunikációs fogást találnia Orbán és Mészáros felettébb izgalmas utazásainak megmagyarázására.
De abban valószínűleg igaza van Bayer Zsoltnak, hogy nem ebbe fognak belebukni.
Ami persze egyben rámutat arra a rémes igazságra is, hogy a miniszterelnök jogsértő magatartását Polt Péter legfőbb ügyésznek kellene kivizsgálnia – de azt már Semjén Zsolt rénszarvasos kalandja óta tudjuk (addig se volt azért titok, csak nem volt ennyire nyilvánvaló), hogy a legfőbb ügyész nem annyira izgatja magát, ha a kormány kétes ügyleteiről van szó.
Oszt jónapot.
