Már korábban is szivárogtak ki hírek arról, hogy a Google hogyan tervezi belépését az egymilliárdos kínai piacra, ahol eddig a Kínai Kommunista Párt internetes nyilvánosságra vonatkozó, nagyon szigorú cenzúrát megkövetelő irányelvei miatt nem vehetett részt a kereső-, adatgyűjtő óriás.
Emberi jogi csoportok éles kritikái ellenére ezért a Google egy éve belekezdett Dragonfly (Szitakötő) kódnevű projekjébe, amely egy a kínai felhasználóknak szánt, korlátozott és a netezőket megfigyelő változata lenne majd a Google-nek.
Úgy tűnik azonban, hogy Sergey Brin és Larry Page cége orwelli tervvel kívánja megörvendeztetni a Hszi Csinping főtitkár által tavaly teljesen uralma alá hajtott kínai kommunista pártvezetést: az amerikai Intercept által megszerzett részletes riport félelmetes keresőrendszert fed föl, amelyet a cég a kínai piacra szán.
A tervek alapján Kínában például a Google keresései egyenesen linkelhetők lesznek majd a kereső telefonszámával is. Ezenkívül a Google részletes cenzúrázható feketelistát is készített Kínába, ahol olyan keresőszavak, mint „emberi jogok” vagy „diáktüntetés” illetve „Nobel-díj” mandarin-kínai változatai nemcsak nem adnak majd ki találatot, de megjelennek az azt kereső polgár személyes bűnlajstromán is.
A Dragonfly projekt keretében ugyanis a Google ígéretet tett a kínai pártvezetésnek arra, hogy összes, a kínai száraföldön tárolt adatához teljes körű hozzáférést biztosít a pártállam cenzorainak is.
A vállalkozást még így is csak olyan formában indíthatná el a Google, hogy azt egy kínai, és az ottani államapparátus által ellenőrzött partnercéggel közösen kell a piacra dobniuk. Így tehát a cég kaliforniai központja és tulajdonosai is csak korlátozott döntési pozícióval rendelkeznének a Dragonfly fölött.
A Dragonfly politikai cenzúrája azonban messze tovább terjedne, mint a keresőszavak. Eltitkolnák például a valódi időjárási katasztrófákra, légszennyezésre vonatkozó adatokat, és azokat kicserélnék pekingi, névtelen információforrásokra, így még a konkrét légszennyezettségi fenyegetésről sem tudhatna meg az átlag kínai semmit a rendszerükön keresztül.
Összességében tehát a Google olyan disztópikus intranet-rendszert építene ki Kínában, amely a felhasználóknak semmiféle védelmet vagy valódi tájékoztatáshoz való hozzáférést nem biztosítana.
Cynthia Wong, a Human Rights Watch civil szervezet szakterületi kutatója a hírekre úgy reagált:
„A cég kínai tervei mélyen problematikusak a magánélet szempontjából, hiszen az eddiginél sokkal részletesebb követő-, és profilozó rendszert építene ki az emberek viselkedéséről. […] A keresések és a telefonszámok összekötése sokkal nehezebbé tenné az embereknek hogy elkerüljék a már amúgyis minden határt átlépő kormányzati megfigyelést Kínában.„
A Google-nek mindezen sötét következmények, és saját hatalmának korlátozása is elsősorban azért érné meg, mert a Pekinggel való megegyezés hozzáférést biztosítana számukra közel 800 millió kínai fogyasztó-meta- adataihoz, amellyel feldúsulva hirdetési rendszerük egyedülállóvá és világvezetővé válna a kereskedelmi- és szolgáltató piacon. Ezzel a Google rendkívül gyorsan, óriási versenyelőnyre tenne szert a Kínához semmi szín alatt hozzáférni nem tudó Facebook előtt.
Mindennek ára azonban az, hogy az amerikai cég, amely alapítása környékén még a ”Ne légy gonosz!„ jelszavával indult el, most nemhogy elfogadná a kínai pártcenzúrát, de ő maga emelné új, elképzelhetetlen szintre is azt.
