Nem sokkal felcsúti kisvasút meghosszabbításának júniusi bejelentése után, július végén újabb kisvasútfejlesztési terv látott napvilágot – akkor a Kemencei Erdei Múzeumvasút kisvasúti napján beszélt arról Sölch Gellért, az EMMI stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, hogy az idei évre kétmilliárd forintot irányzott elő a kormány kisvasútfejlesztésre.
A döntés indoklása szerint a hazai turizmusban fontos szerepet töltenek be a kisvasutak, évente 150 ezer látogatót vonzanak, így fontos a fejlesztésük. Ennek keretében hosszabbítják meg a kemencei vasutat is, három és fél kilométeren tervezik újjáépíteni a pályát a Börzsöny fokozottan védett és egyedülálló természeti kincsekben bővelkedő erdeiben.
Ezen döntés ellen tiltakozik a WWF magyarországi szervezete – állításuk szerint
„az Északi-Kárpátok hangulatát idéző Csarna-völgy mindig is értékes természeti terület volt; a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új lendületet kapott az élővilágának teljes helyreállása. Ritka növény- és állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a kristálytiszta vizű patakban pedig előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe – amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.”
A kemencei vasút a régi erdészeti, fakitermelésre használt gazdasági vasút nyomvonalán, annak helyreállított pályáján halad jelenleg négy kilométeres távon – magyarán a hosszabbítással csaknem megduplázódna a rövidke vonal hossza.
Az eredeti nyomvonal követését és a meglévő, de használhatatlan állapotban lévő pálya felújítását hozza fel többek között a kisvasút melletti érvként dr. Halász Zsolt – jogász, a kisvasutat fenntartó egyesület tagja – aki szerint emiatt nem szükségesek komoly, az erdő békéjét súlyosan megbolygató munkálatok.
További érvként hozza fel a kisvasút környezetbarátsága mellett, hogy a vasutas erdőjárás lehetősége miatt a nyugati trendeknek megfelelően csökken a bakancsos turizmus, azaz az emberek vonattal mennek be az erdőbe, majd azzal is jönnek ki – ezáltal kevesebb nyomot hagynak maguk után a természetben.
Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy a munkálatok és később a rendszeres közlekedés milyen hatással lehet a környék élővilágára.
A vasutat az ezredfordulón építették újjá lelkes vasútrajongók, önkéntes munkával – jelenleg is ők üzemeltetik, a nyári szezonban hétvégenként vonatozhatnak a kirándulók a Börzsöny vadregényes erdejében. A vasút fenntartási körülményeire jellemző, hogy hivatalos honlapján igen nagy arányban találni önkéntes pályafenntartói felhívásokat – magyarán olyan embereket keresnek, akik szabadidejükben szívesen egyengetnék a síneket ingyen, a vasút szeretete miatt.
Ebbe sikerült beletenyerelnie a hatalomnak és átpolitizálnia egy olyan közeget mely addig nem tartozott az érdekszférájukhoz, emellett a kemencei vasút napján belengetett kétmilliárd forintos kisvasútfejlesztési támogatásból az Ipoly-Erdő Zrt. jut forrásokhoz a pálya felújítására – tehát nem az egyesület jut pénzhez, és az sem világos, ki fogja üzemeltetni.
A jelenlegi szakasz fenntartását továbbra is önkéntes munkával oldják meg, ahogy a felújítása, járhatóvá tétele is „kézműves” kivitelben készült el.
