Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megtartotta az Európai Parlament 2018-as évértékelő vitáját megnyitó beszédét, amiben bár szó szerint egyszer sem említette Magyarországot és Orbán Viktor politikáját, számos ponton tett rá utalást.

Juncker beszéde az egységes és erős Európa fontosságát hangsúlyozta, kitérve a Bizottság által javasolt szigorított menekültpolitikára. Az Európai Unió biztonságának fokozását célzó javaslatok között szerepel, hogy

a terroristapropagandát mindig a megjelenése után legkésőbb egy órán belül el kell távolítani az internetről, a külső határ- és partvédelmet meg kell erősíteni, az európai határvédők számát 10 ezerre kell növelni és a kitoloncolásokat fel kell gyorsítani.

Juncker emellett hangsúlyozta, hogy bár az Uniót meg kell védeni a belső és külső ellenségektől, nem szabad militarizálni és felfegyverezni. Európa a szolidaritás, a nyitás, a tolerancia kontinense kell maradjon, nem válhat erőddé, amely hátat fordít a szenvedőknek. „A bolygó mindenkié, nem csak egyeseké” – jelentette ki az elnök. Az EU-n belüli belső határokat fel kell számolni, mivel azok egy jelentős visszalépést jelentenek. Juncker szerint a legális bevándorlást is könnyíteni kell, mert igenis szükség van bevándorlókra. Kitért az olasz partokon kialakult helyzetre is, szerinte nem tehetjük meg, hogy ad hoc módon próbáljuk kezelni minden egyes ideérkező hajó helyzetét: „A szolidaritásnak tartósnak kell lennie, de meg is kell szervezni, nagyobb hatékonyságra van szükség. Ha az egyik tagállamban tűz üt ki, minden tagállamban tűz van.”

Juncker többször is kitért arra, hogy kompromisszumképesnek kell lenni, a veszekedésnek semmi értelme nincs, mivel az EU túl kicsi ahhoz, hogy megosztott legyen. A hetes cikkelyt is szóba hozta, kijelentette, hogy ott kell alkalmazni, ahol a jogállam sérül.

„Az Európai Unió bíróságának ítéleteit tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani. Az EU jogközösség, a jogszabályok és ítéletek betartása nem opció, hanem kötelesség.”

Juncker a sajtószabadságról is beszélt, szerinte aggasztó, hogy egyes országokban egyre több támadás éri a médiát. „Sajtószabadság nélkül nincs demokrácia” – jelentette ki.

Fontos pillanata volt Juncker beszédének, amikor ismertette az EB azon javaslatát, hogy egyes külpolitikai kérdésekben ezentúl dönthessen az EU minősített többségi szavazással, hogy ezáltal el lehessen kerülni, hogy csupán egy tagállam vétója miatt ne adhasson ki az Unió közös állásfoglalást. Példaként azt hozta fel, amikor az EU nem tudott felszólalni az ENSZ emberi jogi bizottságában a kínai jogsértésekkel kapcsolatban, mert egy tagállam megvétózta a döntést.

Juncker többször is kihangsúlyozta, hogy a másokat nem bántó patriotizmus érték, de a csupán bűnösöket kereső nacionalizmust el kell utasítani. „Európa a béke záloga, a kontinens az EU miatt békés. Tartsuk tiszteletben az EU-t, védjük meg azt, ahogyan élünk. […] A patriotizmus erény, a szűklátókörű nacionalizmus azonban veszélyes, bénító tényező. Maradjunk, tartsunk ki amellett, akik vagyunk, a dédunokáink szülessenek északon, délen, nyugaton vagy keleten, nőhessenek fel békében.”