Szerdán nem csak a Magyarországot közvetlenül érintő Sargentini-jelentést fogadták el az Európai Parlamentben, hanem a közbeszédben „mémgyilkosnak” nevezett álláspontot is  a digitális szerzői jogokról. Ahogy korábban írtuk, a módosítás „minden európai polgár internetezési szokásait átrajzolhatja.” A Sargentini-jelentéshez hasonlóan ezt a javaslatot is nagy többséggel szavazta meg az EP, 438 igen szavazattal, 226 nemmel és 39 tartózkodással.

A módosítást benyújtók és az azt megszavazók hivatalos álláspontja szerint az új szabályozás azt jelenti, hogy

a tech-óriásoknak osztozniuk kell majd a bevételeken a művészekkel és újságírókkal, erősebb tárgyalási pozíciót biztosít a szerzők és előadók számára, mindez pedig a szólásszabadság korlátozása nélkül valósul majd meg.

A szabályzat kritikusai szerint azonban pont, hogy a tech-óriásoknak, pontosabban a Google-nak és a Facebooknak kedvez a kisebb szolgáltatókkal és a start-upokkal szemben, mivel a nagy cégek lesznek csak képesek megbirkózni a szabályozás technológiai nehézségeivel. A kritikusok szerint továbbá „az irányelv alkalmazása túlzott tartalom-törlésekhez vezethet, ráadásul nem kínál valódi megoldást a bevételek asszimmetrikus eloszlására, inkább egyfajta utódvédharc” – írja a K-Monitor.

De mi is van a szabályozásban?

A 11-es cikkely értelmében az olyan cégek, mint a Google és a Facebook csak akkor közölhetik a másoktól  hivatkozott cikkek címeit és ajánlóit, ha arra az eredeti kiadótól engedélyt kapnának, akár díjazás ellenében is. Ez például a Google hírszolgáltatásának a végét jelentheti az EU-n belül, de más, kisebb oldalakra is vonatkozhat, amik mások cikkeit osztják meg.

A szabályzat vitatottabb eleme, ami kiérdemelte a mémgyilkos jelzőt, a 13-as cikkely. Ez arra kötelez minden weboldalt, hogy

„aktívan monitorozza a felhasználók által feltöltött tartalmakat, és még publikálás előtt tiltsa le azokat, amelyek szerzői jog által védett elemeket (kép, hang, programkód, szöveg, mozgókép, stb.) is tartalmaznak.” Ez a cikkely rengeteg tartalomra vonatkozhat, például a mémekre is, mivel általában jogvédett képek felhasználásával készülnek.

Alex Voss, német néppárti képviselő a szavazás után kijelentette, hogy nagyon örül, hogy

„az internetóriások kifejezetten erős lobbija ellenére végre a ház többsége támogatja az európai kreatívok igazságos díjazását.

Nagy, felfokozott vita zajlott az irányelv körül, és azt hiszem, a Parlament odafigyelt a felvetett problémákra. Az innovációval kapcsolatos aggodalmaknak teret adva kiemeltük az irányelv hatálya alól a kis- és mikroplatformokat.

Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet pont ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás.”

A szerdai szavazás nem jelenti azt, hogy innentől kezdve érvényes is az új szabályozás, mivel még további tárgyalásra bocsátják a tagállamok között, ami után újra szavaznia kell róla az Európai Parlamentnek.