Bár a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőinek véleménye eltér az emelés mértékéről, abban megegyeznek a felek, hogy 2019-ben és 2020-ban is minimálbéremelés jöhet Magyarországon- írja a Magyar Idők. Míg a szakszervezetek két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum emelést akarnak, addig a munkáltatók a járulékcsökkentéshez kötnék az emelés mértékét.
A tárgyalások várhatóan októberben kezdődnek majd, és a felek egységesen két éves megállapodást szeretnének kötni, a hosszú távú tervezés érdekében. A Magyar Idők a tárgyalások megkezdése előtt kérdezte meg a feleket.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelése lenne indokolt, ami reálértékben 8,5-9 százalékos béremelést jelentene. Palkovics szerint a minimálbér egyre kevesebb embert érint, így szerinte a garantált bérminimum emelése a fontos kérdés, amely a teljes bérskála fizetéseire hatással van.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Idők megkeresésére elmondta, céljuk régóta az, hogy a keresetek felzárkózzanak a környező országokéhoz.
Szerinte ahhoz, hogy a minimálbér elérje az idei cseh minimálbér összegét, 37,8 százalékos emelésre van szükség.
A Liga szerint a bérminimumot ennél is gyorsabb ütemben kéne emelni, és kezdeményezik azt is, hogy 2020-tól a garantál bérminimum összegéig adott fizetések személyi jövedelemadó-mentesek legyenek. De szeretnék elérni a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését és a személyi jövedelemadó további csökkentését.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke sikernek nevezte, hogy a minimálbér összege idén elérte a létminimumot, a szakszervezeti szövetség azonban azt szeretné elérni, hogy ha a munkavállalói terhek nem csökkenek, jövőre két számjegyű legyen a minimálbér emelése.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke ellenben azt mondta, szerintük nem indokolt a két számjegyű emelés.
A munkavállalói oldal képviselője szerint mivel a legtöbb cégnél a munkaerőhiány miatt a minimálbér emeléstől függetlenül nőnek a bérek, így a minimálbéremelés csak azokat a cégeket büntetné, akik így is alig tudják kigazdálkodni a minimálbéreket.
Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke Rolek Ferenchez hasonló álláspontot képvisel, szerinte a tisztességes vállalkozók már eddig is emelték a béreket, így nincs szükség két számjegyű minimálbér emelésre.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–Coop Szövetség elnöke pedig arra figyelmeztetett, a kistelepüléseken működő cégek már így is alig tudják kigazdálkodni a minimálbért, az ő helyzetük kezelésére pedig kormányzati segítségre van szükség.
