„Felkelés” azaz „Aufstehen” néven hivatalosan is elstartolt az a német, többpárti baloldali platform kedden délután Berlinben, ami szembefordulna a nyitott bevándorláspolitikával, szigorúbb határőrizetet követelne, de sokkal több „szociális igazságosságot” követelne a német állampolgároknak. A mozgalom a Szociáldemokrata Párt (SPD), a radikális baloldali Balpárt (Die Linke) és a Zöldek soraiból is toborzott híveket, vezetője viszont a bevándorlással régóta kritikusabb Sahra Wagenknecht balpárti képviselő.
A „Felkelés” alapítói Oskar Lafontaine volt szocidáldemokrata (SPD) pártvezető, a Linke egyik alapítója, és felesége Sahra Wagenknecht, a párt volt választási csúcsjelöltje. De már csatlakozott hozzájuk Ludger Volmer veterán zöldpárti képviselő, Simone Lange, az SPD flensburgi polgármestere, és Marco Bülow, az SPD Bundestag-képviselője is.
A mai, nyitó sajtótájékoztatón Wagenknecht arról beszélt, hogy Németországban „válságba került a demokrácia” mivel a fejlődésből ma már nem minden német veheti ki a részét. Ezért indítja el új mozgalmát.
Az „Aufstehen” alapvetően egy, fontos pontban áll komoly vitában a német és általában nyugat-európai baloldali mozgalmakkal: sokkal kritikusabb Merkel bevándorláspolitikájával az új csoportosulás mint anyapártjaik. Sahra Wagenknecht szerint a határok szigorúbb ellenőrzése ugyanis része lenne a „neoliberalizmus megregulázásának.”
A szociáldemokraták már a megalakulást megelőző hírek szerint is egyszerűen, mint a tőlük balra álló Linke „belső hatalmi harcát” próbálják kisebbíteni a „Felkelés” jelentőségét. Az valóban igaz, hogy a Linke társelnökei, Katja Kipping és Bernd Riexinger egyértelműen elhatárolódtak Wagenknecht bevándorlóellenes kijelentéseitől.
Andrea Nahles, az SPD nemrégen megválasztott vezetője szerint a „Felkelés” nem lesz csodafegyver, ami egyről a kettőre visszatéríti a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) szavazóit a baloldalra, és úgy reagált a mozgalom indulására, hogy ha indul a „Felkelés”, akkor ők pedig „korábban fognak felkelni”.
A „Felkelés” ötlete alapvetően a 2017 szeptemberi német Bundestag-választások után fogalmazódott meg. Angela Merkelen kívül ugyanis a baloldali pártok és a zöldek egyes képviselői is úgy ítélték meg, hogy a menekült- és főleg muszlimellenes szélsőjobboldal sok hagyományos szavazójukat vitte el. Az SPD például fennállása egyik legrosszabb eredményét produkálta (20,5%), de jelentős mértékben átalakította az AfD felemelkedése az addig főleg keletnémet pártbázissal rendelkező Linke helyzetét is, most először a volt NDK-ban vesztettek szavazataikból, míg a volt NSZK területén pedig népszerűbbek lettek.
Már a választás előtt is vitába keveredett viszont a konzervatívabb bevándorláspolitikában a megoldást látó Lafontaine és Wagenknecht a párt fősodrával és a Kippinggel a Linkén belül, ennek az eredményeként döntött úgy a két politikus, hogy a többi pártban, a kérdésben hasonlóan gondolkodókkal fognak majd össze. Az együttműködés mértéke, illetve az, hogy a „Felkelés” esetleg egy új, baloldali párt kezdeményeként jött-e létre, még nem teljesen világos.
A mozgalom népszerűségét most még nehéz mérni. A Berliner Morgenpost közölte kedden a Civey közvéleménykutató cég felmérést amelyben a megkérdezettek 25%-a mondta azt, szavazna egy ilyen mozgalomra, ha önállóan indulna a szövetségi választásokon. Ugyanakkor, ahogyan a német közmédia angol nyelvű oldala a Deutsche Welle ugyanebből a felmérésből kiemelte, a válaszadók 60%-a szerint a „Felkelés” nem tudja majd megszólítani a szélsőjobboldal szavazóit.
Az új baloldali próbálkozás a chemnitzi, szélsőjobboldali erőszak, és a Merkellel valamint a kormányzó CDU-SPD koalícióval szembeni, a bevándorlásellenesség mellett sok más okra is visszavezethető elégedetlenséggel a háttérben rajtolva viszont éppen erre számít.
