Felrobbant a magyar és európai média a hír hallatán, hogy napirenden van az Európai Unióban az óraátállítás eltörlése. Ennek oka, az, hogy az Európai Bizottság létrehozott egy online (!) konzultációt, ahol az erre fogékony emberek pár kérdésre válaszolva nyilváníthattak véleményt az ügyben. Az eredmények első értékelésekor pedig a magyarországi médiában ilyen sületlenségeket írnak, miszerint: „Az idén nyáron végzett felmérésen a résztvevők 80 százaléka vélekedett úgy, hogy jobb lenne, ha áttérnénk a nyári időszámításra (SIC!), vagy egy fokkal több adatot, de még több sületlenséget összehordó: „Az EU által végzett kutatáson (SIC!) az emberek 80 százaléka (SIC!), 4,6 millió polgár az óraátállítás ellen szavazott (SIC!).

A BBC ennél kicsit árnyaltabban festi elénk a képet – és ez mutatja meg igazán, hogy mennyire torz és illiberális az egész színjáték, amellyel konzultáció címén az emberekre akarják kényszeríteni az Unió döntéshozói egy hangos kisebbség akaratát, ahogyan azt eltanulhatták pártunk-kormányunk ügyeskedéseiből.

A 4,6 millió kitöltőből ugyanis 3 millió (!) kitöltő, azaz a kitöltők 2/3-a németországi lakos, hozzávetésképp: arányuk a teljes EU-népesség körében 15%. Őket követi a kitöltések abszolút értékében Franciaország 400 000, továbbá Ausztria 250 ezer kitöltéssel. Ezzel szemben Olaszországban mintegy 25 ezer ember, Nagy-Britanniában ennek a fele töltötte ki. (A kitöltők számát országok szerint részletezzük a cikk végén található táblázatban.).

Ezek azok az adatok, amelyeket úgy interpretálnak a mainstream médiában, mint a Nagy Európai Uniós Akaratot, a mindent elsöprő néptömeg hangját. És valószínűleg a félinformációk közlésével elhitetik azzal az 508 millió polgárral, akinek nincs ilyen markáns véleménye, vagy nem is hallott a konzultációról, vagy ellenzi a dolgot, hogy ez a többség akarata. Mindenesetre az elbizonytalanításra elég.

A konzultáció németországi kitöltői vannak annyian, hogy az parlamenti mandátumokat is érhetne az országban, ahogy az 5 millió lakosú Finnország esetében is lehetséges lenne a megjelenésük, ahol egy nemzeti petíciót az eltörlésről 70 ezer ember írt alá – a konzultációt pedig 50 ezer ellenző. Előbbi szám a csillagok kedvező állásakor a parlamentbe való bejutás alsó küszöbe köré esik a skandináv államban. Nem, nem kell erre külön pártot alapítani, nem is lenne nagy hatása ilyen single issue pártnak, de ezek az arányok jelzik, hogy igenis lehet erről vitát kezdeményezni. Viszont nem lehet úgy interpretálni a számokat, mintha ez bármiféle többség, vagy egyáltalán nagyobb tömeg kívánsága lenne.

Sajnos ez a konzultáció semmire sem jó, és semmit nem mond nekünk az Európai Unió polgárainak véleményéről, az asztalverésen és pénzköltésen, a demokratizmus erodálásán kívül pedig nincs semmilyen funkciója.

Ahogy semmilyen online kérdőív, konzultáció, „kutatás” nem tud mondani nekünk semmit nagyobb összefüggésekről, csoportokról, kizárólagosan az azt kitöltő emberekről. A kitöltésre egy hónap állt rendelkezésre, azok találták meg, töltötték ki, akik kifejezetten érdeklődnek a téma iránt, vagy megtalálta őket olyan, aki a témában érdekelt és propagandatevékenységet folytat. Ezek leginkább az eltörlést pártolók lehetnek, hiszen nekik kell „erőt felmutatniuk”.

A kitöltés során a bizottságban nem kérdeztek rá a szociodemográfiai adatokra, azaz nem kérdeztek rá a válaszadó életkorára, lakhelyére, végzettségére, csupán az országára. Így a kitöltőkről nem tudunk semmit, még hozzávetőlegesen sem tudjuk az eredményeket viszonyítani az EU népességéhez. Reprezentativitása és magyarázóereje ennek se lenne nagyobb csoportokra nézve az önkéntes online kitöltések miatt, de érdekesnek érdekes lenne látni a kitöltők megoszlását.

Bár rengeteg országban valószínűleg a megfelelő tájékoztatás és érdeklődés híján – tartsuk észben, ez csak egy online elérhető kérdőív volt! – nem töltötték ki elegen ahhoz sem, hogy a felvetett érdekességek kedvéért bármit is érdemes legyen megnézni.

Végeredményében sosem fog egy ilyen online kérdőív valós mintát képezni, reprezentatív képet adni az Európai Unió népességének véleményéről. Így hivatkozni sem lehet egy ilyenre jogalkotás szempontjából. Mégis megpróbálják.

Mindenesetre a Mércén közöljük a konzultáció gyorsjelentésének részletes eredményeit – amelyek már csak archiváló oldalakon keresztül érhetők el:

A jelentésből kiolvasható, hogy javarészt olyanok töltötték ki, akik nem szeretik az óraátállítással járó kellemetlenségeket. Az eltörlés támogatása és az átállítással járó rossz tapasztalatok szinte tökéletesen illeszkednek egymásra. A válaszadásokból azonban még azt is csalóka lenne állítani, hogy van az EU 512 millió lakosából 4 millió olyan ember, akinek nem tetszik az óraátállítás, és eltörölné. A Németországban történt extrém magas részvétel miatt érdemes az eredményeiket kiemelnünk a hevenyészett elemzésből. Pontosabb azt állítani a kérdőív alapján, hogy az Európai Unió Németország nélküli, 430 000 000 polgárából 1 500 000-t érdekel annyira a téma, hogy tiltakozásként-véleménynyilvánításként az óraátállítást ellenezve kitöltse a kérdőívet,.  Németország 82 millió lakosából 3,1 millió ember tett szintén így.

Ez messze nem érdemelne döntéshozói prioritást, csupán annyit, hogy foglalkozzunk a témával. Egyrészt megpróbáljuk megkeresni a pro-, és kontraérveket az időzónákkal és az óraátállítással kapcsolatosan. Másrészt, hogy például társadalomtudósok segítségével az egyes országokban jobban megvizsgáljuk, mi okozza az óraátállítás elutasítását, és mi a támogatását, ezáltal megértsük, és aztán megértessük egymással a különböző véleményeket, esetlegesen megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat, kompromisszumokat.

Az online kérdőív kitöltőinek száma országok szerinti bontásban (Forrás: Eurostat):