Noha elsősorban a rendőrségi dolgozók kerültek reflektorfénybe a miatt a törvénymódosítás miatt, aminek következtében a túlórát nem fizetik ki, hanem szabadnapban lehet csak kiadni, a tűzoltóként szolgálatot teljesítő dolgozókat is érinti a változás.

Csütörtökön mi is írtunk arról, hogy a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete  (HTFSZ) jelezte a Belügyminisztérium felé, hogy az így kialakuló jövedelemcsökkenés órási érvágást jelentene az állomány számára, arról nem beszélve, hogy a jelenleg is fennálló súlyos létszámhiány miatt a lakosság biztonságának, a tűz- és kárelhárítás hatékonyságának rovására menne. A HTFSZ azt javasolta, hogy a parlamenti ciklus végéig halasszák az intézkedést, mert attól tartanak, az csak a jelenlegi minimális szolgálati létszám csökkentése mellett valósítható meg.

Vasárnap egy másik tűzoltó-érdekképviselet, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet arról adott ki közleményt, hogy bár a túlóra pénzeli elismerése fontos, valójában egy szinttel lejjebb kéne orvosolni a lánglovagok javadalmazását, és az alapmunkaidőben keletkezett többletmunkát kéne kifizetni nekik.

„A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós Tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével”

– mutat rá a közlemény. Szerintük az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani. A szakszervezet azt is hozzáteszi, hogy az alapbér növelésével lehetne megtartani a most meglévő állományt, és azzal lehetne vonzóbbá tenni a tűzoltói pályát az új belépők számára is.

 „Jelenleg egy tűzoltó, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres, ami jóval a magyarországi átlagkereset alatt van. Európai szintű bérekkel, megfelelő juttatásokkal és kedvező cafeteriával újra vonzóvá kellene tenni a tűzoltó pályát”

– írják.

Az alapbér növelése mellett az érdekképviselet fontosnak tartaná a korkedvezményes nyugdíj bevezetésének mérlegelését.

„A tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig”

– hangsúlyozták.

(MTI)