Ma több más vidéki település mellett a Nógrád megyei kisvárosban, Pásztón is időközi önkormányzati választásokat tartanak. A szavazópolgárok a 8 tagú képviselőtestület összetétele mellett a polgármester személyéről is dönthetnek, aki a 2019 őszén esedékes önkormányzati választásokig vezeti majd a települést.
A választás kiírására azért volt szükség, mert a képviselőtestület április végén feloszlatta magát, arra hivatkozva, hogy a polgármester vezetési stílusa lehetetlenné tette a közös munkát. A Fidesz-KDNP jelöltje az a Farkas Attila, aki idén februárig alpolgármesterként tevékenykedett a városban, amikor is lemondott a tisztségről, mert úgy érezte, hogy képtelen együttműködni Dömsödi Gáborral, a város első emberével. A korábban tévés riporterként ismerté vált Dömsödi 2014 óta vezette a települést, amikor szoros versenyben legyőzte a Pásztót 16 évig megszakítás nélkül vezető Sisák Imrét. (Ő korábban országgyűlési képviselő is volt az MDF színeiben.)
Dömsödi 2014-ben harmadik próbálkozásra nyerte el a polgármesterséget, független színekben. És hiába volt a 8 tagú testületben biztos többsége a Fidesznek, mégis éveken át képes volt együttműködni egymással a polgármester és a testület. A viszony akkor kezdett megromlani, amikor Dömsödi nyilvánosan kritizálta Kövér Lászlót, aki a 2016-os salgótarjáni polgármester választás kampányában azt mondta, hogy „Ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson”. Emellett a pásztói polgármester kérdéseket tett fel a térség országgyűlési képviselőjének, Becsó Zsoltnak a vagyonosodásával kapcsolatban, ami szintén kiváltotta a kormánypárt nógrádi politikusainak az ellenszenvét.
Az csak olaj volt a tűzre, amikor Dömsödi bejelentette, hogy
LMP-s színekben indulni kíván az országgyűlési választásokon.
Ám a szavazást elvesztette Becsó Károllyal szemben, aki a korábbi fideszes képviselő testvére.
Dömsödi LMP-sként 16 százalékot szerzett, ami a harmadik helyre volt elegendő. A körzet nyerhető lett volna az ellenzék számára, de a Jobbik is erős jelöltet indított, a baloldali pártok megegyezése nyomán pedig egy olyan DK-s jelölt indulhatott itt, aki nem volt ismert, érdemi kampányt nem folytatott, mégis elvitt 8 százaléknyi szavazatot az esélyesebb jelöltek elől. Az itteni választást – akárcsak országosan sok helyen- a falvakban született eredmények döntötték el, de
a hagyományosan jobboldali Pásztón a fideszes Becsó a körzetek többségét 50 százalék feletti eredménnyel nyerte, ráadásul a 9 körzetből négyben nem is a polgármester, hanem a jobbikos ellenfele lett a második.
Tehát a hivatalban lévő Dömsödi nem ért el jelentősen jobb eredményt a saját városában.
Többek között ezért is gondolhatta azt a helyi Fidesz, hogy most lehetőségük nyílik visszahódítani az egyik biztos bázisukat. A Nógrád 1-es választókörzetben ugyanis az a furcsa helyzet állt elő 2014-ben, amikor a Fidesz nyerte az országgyűlési választásokat a térségben, hogy a körzethez tartozó három nagyobb városból (Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó) kettőben ellenzéki polgármestert választottak. Ez amellett, hogy nyilván kellemetlen volt a helyi Fidesznek, magában hordozta annak a lehetőségét, hogy az országgyűlési választáson is ellenzéki győzelem szülessen.
Mivel ez nem történt meg, a kormánypárt elég magabiztosnak érezte magát ahhoz, hogy kísérletet tegyen a város visszavételére. A fideszes jelölt, Farkas Attila is elmondta az Azonnalinak, hogy az esetek többségében az ilyen időközi választásokon a szavazók általában a testületet feloszlató politikusokat büntetik. Erre egyébként legutóbb 2014-ben láttunk példát Ózdon, ahol a megismételt választást hatalmas fölénnyel nyerte meg a jobbikos jelölt, aki korábban csak néhány szavazattal győzte le fideszes ellenfelét.
Végső soron érthető a kormánypárt döntése, mivel még másfél év van az önkormányzati választásokig, addig pedig sok olyan dolog történhet, ami megtépázza a Fidesz bombabiztos népszerűségét. Viszont
néhány hónappal az országgyűlési választások után az ellenzéki tábor általános apátiában szenved, ebből pedig a hatalmon lévő pártok jól tudnak profitálni, ahogy azt a józsefvárosi vagy a miskolci időközik eredménye is megmutatta.
Emellett a Fidesz sikeres mozgósítása is feléjük döntheti a mérleg nyelvét, főleg egy augusztusra szervezett választáson, amikor alapvetően nem várható magas részvételi arány. A városban érdemi kampányt csak Farkas Attila folytat, Dömsödi Gábor pénzhiányra hivatkozva nem rakott ki utcai plakátokat, illetve úgy véli, az eddigi eredményei majd magukért beszélnek. Ez kockázatos lépés lehet a részéről, annak ellenére, hogy országosan ismert közéleti szereplő, aki gyakori vendége tévéműsoroknak, és relatíve sokan követik a Facebookon.
Dömsödit gyakran kritizálják a stílusa miatt, a helyi Fidesz és a kormánypárti sajtó igyekszik őt egy arrogáns, lekezelő liberálisnak beállítani, aki lenézi a pásztói polgárokat. Illetve kisebb botrány kerekedett abból, hogy az egyik képviselőjelölt, aki a korábbi tévést támogatja a választásokon, rasszista hangvételű kommentet írt a fideszes jelöltről.
Viszont ha a pásztóiak újból bizalmat szavaznak a polgármesterüknek, akkor nagy valószínűséggel a Fidesz jó időre lemondhat arról, hogy visszaszerzi a hatalmat. A település ugyanis nógrádi viszonylatban vagyonosnak számít, vannak munkahelyek, nincsenek olyan komoly problémák, amelyek árthatnának a polgármester népszerűségének. Így
a kérdés inkább az, hogy a fideszes mozgósítással szemben mennyit számít a polgármester személye.
Ez a választás végső soron egy népszavazás lesz Dömsödi Gáborról, aki megosztó személyiségnek számít a Nógrád megyei kisvárosban. Az egyik oldal egy messziről jött kalandort lát benne, aki csak a megélhetése és a hatalomvágya miatt vállalta el a polgármesterséget. A másik oldal szerint Dömsödi új színt vitt a beszürkült helyi közéletbe és jól vezeti a várost. Ma este kiderül, melyik véleményt osztják többen, ugyanakkor abban mindkét tábor egyetért, hogy a városnak nincs szüksége arra feszültségre és megosztottságra, amit ez a hónapok óta tartó politikai válság hozott Pásztón.
