Két értékelés is megjelent már a Mércén a józsefvárosi időközi polgármester-választásról (itt és itt). Ez a mostani, néhány számszerű összefüggés felvázolásával, a Jámbor András által remélt tanulási folyamatot próbálja szolgálni. A mostani választási eredményeket szavazókör szinten vetem össze a 2014-es önkormányzati és a 2018-as országgyűlési választásokéval. Ebből a gyakorlatból néhány érdekes, eddig nem tárgyalt összefüggés adódik.

Előzetes figyelmeztetés

Az összevetés során egyszerű statisztikai eszközöket, szavazókör szintű korreláció- és regresszió-számítást alkalmazok. Azt használom ki, hogy az egyes jelöltekre (a korábbi választások esetén pártlistákra is) adott szavazati arányok nagy, és a különböző választások alkalmával egymástól eltérő mértékben szóródnak az egyes szavazókörök esetében. Most például két olyan szavazókör is volt, ahol Győri Péter, helyi civilek és a demokratikus pártok által támogatott független jelölt több szavazatot kapott, mint Sára Botond, a Fidesz-KDNP jelöltje, míg a skála másik végén lévő két körzetben több, mint háromszor annyian voksoltak Sárára, mint Győrire.

Minden megállapítás statisztikai természetű és leíró jellegű, nem teremt alapot oksági kapcsolatok igazolására. Ennek ellenére – a kampány során szerzett közvetlen tapasztalatokat is felhasználva – levonok majd néhány következtetést. Előre bocsátom, hogy a számszerű összefüggéseket ismertető megállapításokon túlmutató következtetések csak hipotézisnek tekinthetők. Ezt az egyszerűbb fogalmazás érdekében nem ismétlem meg minden alkalommal. Az alcímek is túlzóak, a megfogalmazott hipotézisek nem determinisztikusak, de a rövidség érdekében elhagyom belőlük a többnyire, viszonylag jobban, valószínűleg és hasonló szavakat.

Előzetes információk

Az elemzés előtt néhány alapvető tényt ismertetek, amelyek fontosak a későbbiek követéséhez. Lehet, hogy aprólékosnak tűnik, de túl sok olyan értékelés jelent meg a józsefvárosi választásokról (meg persze egy csomó minden másról), amely enyhén szólva hadilábon állt a tényekkel.

Az időközi választásokon 23 százalékos volt a részvétel, Győri Péter a szavazatok 36, Sára Botond pedig 63 százalékát szerezte meg, a maradék 1 százalék a Munkáspárt jelöltjének jutott. (Végig egész százalékra kerekítek.) Sokáig úgy nézett ki, hogy lesz egy negyedik jelölt is. Pintér Attila önkormányzati képviselő az országgyűlési választások után jobbra kilépett a Jobbikból és egy újonnan alapított mozgalom színeiben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat. Feltűnő volt, hogy a helyi újság, amelyik gondosan kerülte az ellenzéki jelöltek szerepeltetését (Győri Péter például semmilyen megjelenési lehetőséget nem kapott, csak negatív információk jelentek meg róla) hirtelen hosszú interjút közölt Pintérrel, aki végül a választás előtti napon lépett vissza a jelöltségtől.

A tavaszi országgyűlési választásokon Józsefváros két különböző országgyűlési körzetbe tartozott. Belső-Józsefváros (a Kiskörút és a Nagykörút közötti terület) az I. és V. kerülettel, valamint Ferencváros belső részével együtt az 1. számú egyéni körzetbe volt sorolva, ahol végül – a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kivételével – minden demokratikus párt jelöltje visszalépett Csárdi Antal, az LMP jelöltje javára, aki meg is nyerte a választásokat. Csárdi a VIII. kerületi részen is nyert, 7 százalékponttal kapott többet, mint a Fideszes jelölt.

A kerület nagyobb része, a Középső- és Külső-Józsefváros (röviden KK-Józsefváros), a IX. kerület külső részével együtt a 6. számú egyéni körzetbe tartozott. Ebben a körzetben az MSZP-Párbeszéd (MSZP-P) szövetség a DK jelöltjét, Ara-Kovács Attilát támogatta, a többi demokratikus párt (Együtt, LMP, MKKP és Momentum) jelöltje nem lépett vissza. Itt a Fideszes Kocsis Máté nyert, de az egész körzetben és a Józsefvárosban is kevesebb szavazatot kapott, mint a demokratikus pártok jelöltjei összesen. A VIII. kerületi részen a demokratikus pártok jelöltjeire közel 4, listájára 7,5 százalékponttal többen szavaztak, mint a Fidesz jelöltjére, illetve listájára. (Az MKKP nélkül a különbség 1, illetve 4 százalékpont.)

A továbbiakban lényeges lesz, hogy az LMP és a Momentum listája összesen több, mint 17 százalékot ért el a KK-Józsefvárosban (a Belső-Józsefvárosban egy kicsivel többet), egyéni jelöltjeikre viszont csak 8 százaléknyian szavaztak, szavazóik több, mint fele vélhetően átszavazott a taktikai szavazásra buzdító portálok és személyiségek által előzetesen legesélyesebbnek gondolt jelöltre, Ara-Kovács Attilára. Kisebb mértékű átszavazás az MKKP esetében is volt, az Együtt jelöltje viszont valamivel több szavazatot kapott, mint a lista (bár mindkét érték alacsony, csak 2 százalék körüli volt a Józsefvárosban). Az MSZP-P lista bő 14, a DK lista valamivel több, mint 9 százalékot ért el.

A kerületet egyben nézve a részvételi arány 62 százalék volt. A részvétel nagy eltérése miatt az időközi választáson ugyanaz a szavazati arány jóval kevesebb szavazatot jelent, mint az országgyűlésin.

A 2014-es önkormányzati választásokon 32 százalékos volt a részvétel. Itt csak a polgármester választás eredményét vizsgálom, hiszen az közvetlenül összehasonlítható a mostani választással. Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP jelöltje 57 százalékot kapott, 36 százalékot értek el a demokratikus pártok jelöltjei (akkor: DK, Együtt-PM, LMP és MSZP, valamint az 1 százalék alatt teljesítő MLP és Szociáldemokrata Párt). A Jobbik közel 7 százalékot ért el. ^[1]

És akkor térjünk a lényegre

1. Leginkább az Országgyűlési választás taktikai szavazói szavaztak Győrire

Azok közül, akik a 2018-as országgyűlési választásokon a KK-Józsefvárosban az Együtt, az LMP vagy a Momentum listájára szavaztak, de egyéniben átszavaztak a legesélyesebbnek gondolt jelöltre, különösen sokan mentek el, és szavaztak most Győri Péterre, pontosabban közülük morzsolódtak le a legkevesebben. Úgy tűnik, hogy ez a legtudatosabb szavazói csoport, vagy számukra volt legvonzóbb a demokratikus pártok együttműködése.

A fenti megállapításnak valójában úgy kéne szólnia, hogy azokban a körzetekben, ahol viszonylag magas volt a felsorolt pártok listás szavazati aránya, ott arányaiban többen szavaztak Győrire, viszont az egyéni szavazatokkal nem volt ilyen erős összefüggés, és az MSZP, DK szavazók arányával sem, de attól tartok, hogy ez nehezen követhető volna, ezért a későbbiekben maradok a pongyola fogalmazásnál.

Konkrétan arról van szó, hogy ebben a kerületrészben az LMP, a Momentum és az Együtt listájára az országgyűlési választásokon összesen leadott szavazatok jobban korrelálnak^[2] Győri Péter szavazati arányával, mint ezeknek a pártoknak az egyéni jelöltjeire adott szavazatok.^[3] Valamivel erősebb a kapcsolat, mint Győri Péter és az MSZP-P lista szavazataránya között és sokkal erősebb, mint a DK lista esetében.

2. A Kutyapárt támogatóit nem győzte meg Győri kampánya

Az MKKP szavazói a többiekhez képest nagyobb arányban nem vettek részt az időközi polgármesterválasztáson, vagy ha részt vettek, akkor esetleges volt, hogy melyik jelöltre szavaznak. Őket a Győri-kampány nem érte el, vagy nem hatott rájuk.^[4]

3. A DK-sok sem támogatták egységesen Győrit 

Meglepő, hogy a Győri Péterre és a DK-listára az országgyűlési választásokon adott szavazatok között is nagyon alacsony, a kerület egészét tekintve 0 a korreláció. Ennek a ténynek az értelmezéséhez több magyarázat is kínálkozik. Elképzelhető, hogy a DK szavazóinak egy része azt várta, hogy az országgyűlési választásokon nyerni fog egyéni jelöltjük és elkedvetlenedtek amiatt, hogy ez nem következett be. Ennek ellentmondani látszik, hogy a Belső-Józsefvárost külön nézve is 0 körüli a korreláció. Egy másik értelmezési lehetőség a kampányhoz kapcsolódik: személyes, közvetlen megfigyelésem alapján a Győri Pétert támogató, mérhető támogatottságú pártok közül a DK fejtette ki a legkisebb erőfeszítést, ők vettek részt a legkevesebb aktivistával a kampányban. Elképzelhető, hogy emiatt a DK-szavazók nagy része nem volt képben és ezért az ő támogatóik csak véletlenszerűen vettek részt az időközi választásokon.

4. Az Együtt listás szavazói Győrire szavaztak

Az országgyűlési választáson az Együtt egyéni jelöltjére szavazók nagyon más kört fedtek le, mint az Együtt listára szavazók. Míg előbbiek valószínűleg csak véletlenszerűen kerültek be Győri Péter támogatói közé (a korrelációs együttható lényegében 0), addig a listás szavazók relatíve erős támogatónak tűnnek. Az országgyűlési választások felől nézve ez azt jelentheti, hogy az Együtt egyéni jelöltjére szavazóknak csak egy része került ki a demokratikus oldal szavazói közül.

5. A jobbikosok vagy nem szavaztak, vagy Sára Botondra szavaztak

Pozitív összefüggés van az országgyűlési választásokon akár a Jobbik listájára, akár az egyéni jelöltjére adott szavazatok és az időközin a Fidesz jelöltjére adott szavazatok között. Értelemszerűen a korábbi Jobbikos és a mostani Győri Péterre adott szavazatok között az összefüggés negatív. Ez azt valószínűsítheti, hogy a Jobbikos szavazók jellemzően vagy nem szavaztak az időközi választásokon, vagy a Fidesz jelöltjére szavaztak. Legalábbis a Józsefvárosban alaptalannak tűnik az a feltételezés, hogy a Jobbik szavazók szisztematikusan átszavaznának a demokratikus ellenzék jelöltjére.

Nézzünk néhány összefüggést a 2014-es önkormányzati választásokkal kapcsolatban.

6. A 2014-es LMP- és Együtt-PM szavazók Győrire szavaztak

A legutóbbi önkormányzati választással összevetve a korábbinál markánsabb összefüggéseket kapunk, valószínűleg azért, mert mindkét esetben polgármester választásról van szó, és a részvételi arányokban sem olyan nagy az eltérés. A Győri Péterre leadott szavazatok és a 2014-es voksok között a legerősebb pozitív összefüggés az akkori Együtt-PM és az LMP szavazataival van. Kisebb az MSZP akkori szavazóival és lényegében nincs a DK-éval.

Az eredményekben a mostani kampányon kívül szerepet játszhatnak a 2014 és 2018 közötti fejlemények, az egyes pártok támogatottságának szavazókör szintű átrendeződése is. Erről még lesz szó.A demokratikus oldalnak akkor van esélye, ha sokan mennek el szavazni

7. A demokratikus oldalnak akkor van esélye, ha sokan mennek el szavazni

Mindhárom vizsgált választás esetében megfigyelhető, hogy erős pozitív összefüggés van a  részvétel és a demokratikus oldal jelöltjére/jelöltjeire/listáira leadott szavazatok aránya között. Ez az összefüggés – talán az összességében nagyon alacsony részvétel és emiatt kisebb szóródás miatt – éppen a legutóbbi időközi választásokon a leggyengébb. Nincsenek szavazókör szintű adataink az ott élők társadalmi helyzetéről, de általános megfigyelés, hogy minél szegényebbek egy körzetben élők, annál valószínűbb, hogy nem mennek el szavazni. Mindez illeszkedik abba a trendbe, hogy minél szegényebb egy település, annál nagyobb valószínűséggel szavaznak a Fideszre.

8. Az intenzív, ajtóról-ajtóra kampányolás működik

Megvizsgáltam, hogy melyek azok a szavazókörök, ahol az időközi választásokon Győri Péter szavazati aránya a legkevésbé csökkent a demokratikus pártok listás szavazati arányaihoz képest. Itt (legalább) kétféle hatás érvényesülhet: egyrészt az, hogy a demokratikus pártok támogatói körében a szavazatkopás viszonylag kisebb arányú volt ott, ahol eleve nagyobb a támogatottság, másrészt a kampány intenzitása. A viszonylag kisebb csökkenés nem csak a demokratikus oldal szempontjából eleve jobb körzetekben valósult meg, így valószínűbbnek tűnik, hogy a kampány is fontos szerepet játszott.

Ezt a konkrét tapasztalatok is alátámasztani látszanak, az országgyűlési választásokhoz képest viszonylag kevésbé romló körzetek többnyire azok voltak, ahol intenzívebb volt az ajtóról ajtóra kampány, illetve a személyes meggyőzés más formái. Ez azért lényeges kérdés, mert az időközi választások során az ajtóról ajtóra kampány korábbinál rosszabb tapasztalatai azt a benyomást kelthették, hogy nem érdemes ezzel az eszközzel élni.

9. A dzsentrifikáció nem feltétlen hajtja a Fidesz malmára a vizet

Az előző pontbeli gyakorlatot a 2014-es önkormányzati választási eredményekkel is elvégeztem. A legjobb relatív eredmények a Népszínház utca környékén, a Népszínház utca és a Vásárcsarnok környékén születtek, itt Győri szavazataránya több mint 35 százalékkal magasabb volt, mint 2014-ben a demokratikus pártok jelöltjeié összesen. Az ilyen szempontból jól teljesítő körzetek között van a Ganz-kolónia, a Belső-Józsefváros nagy része, a Corvin-sétány környéke. A szavazókörök áttekintése azt mutatja, hogy az az elképzelés, amelyik szerint az úgynevezett dzsentrifikáció rontja a demokratikus oldal választásai esélyeit nem megalapozott, valójában inkább ellenkező irányú folyamatokat láthatunk. Ez paradox jelenségnek tűnik, hiszen a Fidesz kézzelfogható törekvése a szegények kiszorítása, a demokratikus oldalé pedig a védelmük.

A szerző a 2018-as polgármester-választáson Győri Péter kampányát segítette.