A KSH legfrissebb, egészségi állapotról és egészségmegtartásról szóló felméréséből kiderül, a magyarok közel 60%-a jónak vagy nagyon jónak érzi egészségét, egyes jövedelmi rétegek között viszont nagy különbségek vannak annak tekintetében, hogy mennyire megterhelő a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás megfizetése, de még a táplálkozási és sportolási szokásaink is nagyban függenek társadalmi helyzetünktől.
A 2016-2017-es felmérés szerint a magyarok 59-60%-a tartja jónak vagy nagyon jónak az egészségét, ami a korábbi 55%-hoz képest javulást mutat, a 67,4%-os EU-átlaghoz képest még így is le vagyunk maradva, a tagországok közül a hetedik legrosszabb helyen állunk. 2017-es adatok szerint a nemzetközi adatokhoz hasonlóan idehaza is a férfiak érzik jobbnak az egészségi állapotukat (63,5%), míg a nők kevésbé (55,5%).
A háztartások 43%-ának jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi és fogorvosi kezeléssel járó költségek finanszírozása. A gyógyszerek megvásárlása pedig még nagyobb anyagi terhet rótt rájuk: 2016-ban a háztartások 59%-a érezte legalább közepesen megterhelőnek a szükséges gyógyszerek megvásárlását.
Az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat, különösen igaz ez a gyógyszerek megvásárlására. A KSH öt jövedelmi csoportot határozott meg, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 69%-a, a legfelső ötödbe tartozók 38%-a számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést 2016-ban az egészségük finanszírozása.
Az orvosi ellátás finanszírozása a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások közel harmada számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést.
A fogorvosi ellátás igénybevételét a legalsó ötödbe tartozó háztartások 46, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 39%-a tartotta legalább közepesen megterhelőnek.
Fogorvoshoz egyébként nem igazán járunk prevenciós céllal, relatíve kevesek számára természetes, hogy megelőzés céljából menejnek rendszeresen kontrollra. Pedig a KSH szerint a fogorvosi ellátásokhoz való hozzáférés lehetőségei jók, a ritka konzultációk mögött az állhat, hogy csak akkor fordulunk szakemberhez, amikor már beavatkozás szükséges.
A KSH azt is megvizsgálta, milyen mértékben függ a végzett munka jellegétől az, hogy mennyit sportolunk. Az ülő, álló vagy közepesen nehéz fizikai munkát végzők 58%-a mozog heti rendszerességgel, közülük minden második hetente legalább 4 órát tölt mozgással. Ahogy növekszik a munkával járó fizikai megterhelés, a dolgozók annál kevesebbet mozognak, legkevesebbet a nem dolgozók mozognak (ide tartoznak a fogyatékosok/rehabilitációs ellátásban részesülők és a tanulók is).
„A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága szignifikáns kapcsolatban van a nemmel, iskolai végzettséggel és anyagi helyzettel: a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.” – állapítja meg a felmérés.
Az is kiderül, hogy a testtömegindex2 alapján a 15 év felettiek csupán 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a 16 éves és idősebbek bő harmada ugyan túlsúlyos, de nem elhízott.
Címlapkép: pixabay.com
