Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar választási kampány idején egy volt izraeli titkosszolgák által alapított cég magyar civilszervezeteket próbált lejáratni. A Black Cube nevű cég emberei hamis személyazonosságot kölcsönöztek maguknak és így próbáltak a többek között a magyar és az izraeli kormányzópárt és a nemzetközi szélsőjobboldal politikai narratíváját igazoló válaszokat kihúzni civil szervezeti vezetőkből.
A cég, miután kiderült, hogy ők dolgoztak a magyar civil szervezetekre, azt állítja, hogy nem politikai indíttatásból dolgoztak, hanem egy Soros György és egy másik nagy vagyonú férfi közötti gazdasági nézeteltérés kapcsán vállalták a munkát.
Ezt az állítást viszont gyengíti, hogy a Migration Aid nevű szervezetre is rádolgoztak, amely nem áll kapcsolatban Soros egy szervezetével sem, illetve az, hogy kérdéseikkel nem csupán a Soros György elleni politikai kampányba, hanem a magyar kormány menedékkérő-ellenes és a civil szervezeteket támadó politikai kampányába illeszkedő válaszokat is próbáltak kihúzni. Mindemellett pedig a felvételek egy része végül Bayer Zsoltnál, a Magyar Idők újságírójánál landolt, aki a kampányban használta fel ezeket.
Most az Index ment utána jobban a témának, és dolgozta fel egy cikkben az eddig tudható, illetve tett hozzá olyan, a titkosszolgálatoktól származó információkat, amik erősebb kontextust teremtenek az ügy körül. A cikk három fő állítása az alábbi:
- Olyan ember rendelhette meg a civilek elleni privát titkosszolgálati akciókat, aki nem volt tisztában a magyar titkosszolgálati szervezetek müködésével, de jól rálát a Fidesz kommunikációs gépezetére:
„A megbízók viszont még annyi információval sem rendelkezhettek, mint amivel a belügyi szerveket jól ismerő döntéshozók. Ebből pedig az következik, hogy a megbízókat olyan kormányközeli szereplők között kell keresni, akiknek ráhatásuk van ugyan a kormányzati politikai kommunikációs stratégiára, de formálisan nem részei a kabinetnek. Az Orbán-kormányban nem ismeretlen ez a felállás, elég csak a Londonban saját céget is fenntartó Habony Árpádra gondolni, akinek komoly befolyása van a kommunikációra, mégsem része hivatalosan a kabinetnek.”
- A magyar titkosszolgálatok foglalkoztak az üggyel, de egy idő után elsüllyesztették a kormányzati döntéshozók a nyomozást, mert konfliktusba került volna benne a politikai döntéshozatal és a szakszolgálati munka.
„Végül külföldi oknyomozó újságírók több hónapos munkája kellett ahhoz, hogy a Black Cube ellen elég bizonyíték gyűljön össze és a cég magára vállalja a műveleteket. Nemzetbiztonsági forrásaink szerint egy ponton túl a titkosszolgálatokat felügyelő politikai szereplőknek egyáltalán nem állt érdekében, hogy az elhárítás által elindított műveletek célba érjenek.
Jóllehet kiderült, hogy a Black Cube tényleg sáros az ügyben, a megbízókat pedig a kormányzathoz közel kell keresni, kevés az esélye annak, hogy Magyarországon következménye lesz mindannak, ami történt. Ugyanis nemcsak a kampányban, de a választások után is az láthatóan a kormányzati érdek, hogy a teljes igazság ebben az ügyben ne derülhessen ki. Erre utal az is, hogy egy ilyen fajsúlyos ügyben a kormányzati szereplők, köztük a belügy, meg sem szólalt. Nem lesz nehéz dolga azoknak, akik el akarják sikálni a történteket, mivel az ügy részletei minősített adatok, azaz államtitkok.”
- A leállított nyomozás ellenére ott vannak azok a titkosított dokumentumok a titkosszolgálatoknál, amik végignézése után ki lehetne deríteni, ki adott megbízást magyar állampolgárok elleni akció szervezésére külföldi titkosszolgálathoz köthető partnercégnek.
„Ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálni szeretné az ügy hátterét és erre a testület kormánypárti képviselői is a jóváhagyásukat adnák (ez utóbbi valószínűtlen), akkor lenne miket böngészniük: az ügyben született javaslatok, jelentések, pénzügyi elszámolások, és nem utolsó sorban a külföldi társszervek megkeresésének dokumentumai alapján akár a történet egy jelentős részét rekonstruálni lehetne.”
Ha igazak a cikk állításai, akkor legalább egy jó hírünk van. Létezik a magyar titkosszolgálatok függetlensége.
Ebből következnek azonban a rossz híreink. A titkosszolgálatok munkájába az Index szerint ugyanis bele tudnak szólni a kormánypárt vezetői, ha az érdekükben áll.
A kérdés pedig az, hogy ebből következőleg mi az a szint, ameddig ezt megtehetik. Mert úgy tűnik, akkor még megtehetik, ha az érdekeikkel egyező módon külföldiek hajtanak végre kémtevékenységet magyar állampolgárokkal, magyar civilekkel szemben.
Kérdés, mi történne akkor, ha például ugyanezt az orosz titkosszolgálat tenné. Leállítanák-e a szolgálatok, vagy a szolgálatokat állítaná le a magyar kormány, ha az érdekeikkel egyezik? Vajon a különböző Magyarországon érezhető orosz befolyásolási kísérletek, oroszok által feltehetőleg pénzelt csoportok ellen azért nem lépnek fel erélyesen a szolgálatok, mert nem ez a kormány érdeke?
A Black Cube és a magyar civilek ügyében viszont egy biztosnak tűnik. A kormánypárti sajtó használt fel olyan információkat, amiket külföldi titkosszolgálatokhoz kapcsolódó cégek gyűjtöttek illegálisan magyar állampolgárokról. Tehát nemhogy a kormány megvédte volna a magyar állampolgárokat a beavatkozástól, hanem még fel is használta a külföldi beavatkozás végtermékét saját céljaira. Ezt nehéz másként értékelni, mint nemezetárulásként.
