Lemondott David Davis, a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító Brexit-ügyi miniszter. Döntését azzal indokolta, hogy véleménye szerint a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt egyre kevésbé valószínű a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása. Kormányzati források szerint távozott tisztségéből Steve Baker, a tárca parlamenti államtitkára is, aki gyakorlatilag Davis helyettese volt.
Davis a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány keményvonalas Brexit-párti táborának egyik szószólója volt, Boris Johnson külügyminiszterrel és Liam Fox külkereskedelmi miniszterrel együtt. Lemondását azután jelentette be, hogy Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak az áruforgalom szabályozására, biztosítva a „súrlódásmentes” kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt állítana fel minden áru kétoldalú forgalmára, emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben. A brit kormány a héten részletesen is előterjeszti javaslatait.
Ugyan David Davis és Boris Johnson is elfogadta az indítványcsomagot, a külügyminiszter sajtóbeszámolók szerint nem nyilatkozott túl elegánsan a dokumentummal kapcsolatban, mivel az új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a keményvonalas tory Brexit-tábor szeretne.
Davis Theresa Mayhez intézett levelében lemondását azzal indokolta, hogy a dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett,
így nyilvánvalóan semmilyen értelemben nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését. Davis szerint a kormány általános Brexit-politikai irányvonala a legjobb esetben is gyenge tárgyalási pozíciót eredményez London számára.
Theresa May válaszlevélben reagált Davis lemondására: a kormányfő nem ért egyet Davis helyzetértékelésével, szerinte a kidolgozott javaslatcsomag egyértelműen döntési jogköröket vesz vissza Brüsszeltől, és az uniós jog közvetlen hatálya megszűnik, amint az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.
Brit sajtóértesülések szerint az alsóházi konzervatív frakció Brexit-párti tábora is lázadozik, a frakción belül állítólag terjed egy levél, amely a vezetőváltási folyamat elindításának támogatására biztatja a képviselőket. A Konzervatív Párt szabálykönyve szerint ehhez az alsóházi képviselőcsoport legalább 15 százalékának – tehát minimum 48 képviselő – csatlakozása szükséges.
Ha összejönne a minimális támogatás, a bizalmatlansági indítványról a teljes frakciónak is szavaznia kellene, és a frakció egyszerű többségének – a jelenlegi létszám alapján 159 tory képviselőnek – támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.
Miközben a kormánypártban komoly belharcok folynak, a 2 éve zajló huzavona óta maguk a Brexitet megszavazó állampolgárok is elbizonytalanodtak döntésükben, nemrég ugyanis tízezrektüntettek egy újabb népszavazást követelve. Egy közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 53 százaléka már a maradás mellett, 47 százaléka pedig a kilépés mellett tenné le voksát, tehát ha most kellene szavazni, a britek az Európai Unióban maradnának.
