Az iráni nemzeti meteorológiai szolgálat cáfolja Gholam Reza Jalali iráni dandártábornokot, aki nemrég azzal vádolta meg Izraelt és más országokat, hogy ellopják a felhőket Irántól, akadályokat gördítve ezzel az ország normális mennyiségű csapadék-ellátottsága elé, miközben az ország éppen jelentős szárazsággal küzd.
A polgári védelemért felelős dandártábornok egy lakossági felkészülésről szóló konferencián fejtette ki nézeteit, melyek szerint Irán időjárása „gyanús”, és ez „külföldi beavatkozás számlájára írható”. A tábornok elemzésében kitért rá, hogy a helyi klímaváltozást „több tudományos központ is figyelemmel kíséri” és ezek megfigyelései „alátámasztják az ő hipotéziseit”.
Jalali a csapadékhozam elmaradásáért egyértelműen „Izraelt és egyéb országokat” tesz felelőssé. „Egyértelmű, hogy ezek az országok közös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az iráni légtérbe lépő felhők már ne tudjanak csapadékká alakulni”- fejtette ki. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy Izrael nem csak az esőt, de a havat is ellopja. Ezt egy negyedévszázadot felölelő tanulmányra hivatkozva tette (ezt az írást közelebbről nem ismerjük), ami szerint 2200 méteres magasságban Afganisztántól a Mediterrán térségig mindent hó borít, kivéve Iránban.
„Jalali tábornok bizonyára olyan dokumentumokkal rendelkezik a tárgyban, amelyek nekem nem állnak rendelkezésemre, egy ország csapadékfelhőit képtelenség ellopni” jelentette ki Ahad Vazife, az iráni meteorológiai szolgálat vezetője. A meteorológus utalt rá, hogy Kaliforniában például vízrendőrséget tartanak szolgálatban, hogy megakadályozzák a szárazság-sújtotta állam további kiszáradását.
„Irán hosszútávú kiszáradással van sújtva, de ez globális jelenség. (…) Az ilyen megközelítések nemhogy segítenének, de pont, hogy akadályozzák Iránt a probléma megfelelő kezelésében” – jelentette ki Vazife.
Az emberi ténykedés okozta globális felmelegedés tagadása, illetve annak okait nem tudományosan megalapozott megállapításokra visszavezető nyilatkozatok nem ritkák manapság. Egy kutatás nemrég rámutatott a „zárókődominó-effektusra”, melynek lényege, hogy egyetlen részigazság, vagy szimpla benyomás túlhangsúlyozása jelentős hatást válthat ki a témában járatlan, abban elmélyülni nem tudó vagy nem akaró közönség körében.
