5-4 arányban hozott a szakszervezeti mozgalomnak rendkívül káros döntést szerdán az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága. A Janus v. AFSCME ügyben hozott határozat kimondja: azok a dolgozók, akiket a nyílt szakszervezetek egy munkahelyen képviselnek, de nem rendes tagjai annak, nem kötelezhetőek anyagi hozzájárulás fizetésére adott szervezetnek.

A bíróság – amely 2017 elején, Anthony Scalia 2016-os halálát követően egészült ki a konzervatív Neil Gorsuchcsal, Donald Trump elnök jelöltjével, döntésében úgy érvelt, hogy a szakszervezeten kívülieknek a befizetéssel sérül az egyéni szólásszabadsághoz való joguk, mert „olyan véleményeket kell támogatniuk, hangoztatniuk” egy szervezeti kötődés címén, „amely nem a sajátjuk”.

A döntés, a kilencvenes években a Clinton-kormányzat által engedélyezett, 28 államban elfogadott „Right to work” törvényekhez hasonlóan ismét a munkáltatókkal szembeni, kollektív munkavállalói egyeztetés intézményét ássa alá, arra hivatkozva, hogy egyes dolgozók azt kényszernek élik meg.

A mostani döntés azért lehet drasztikus hatással az Egyesült Államok szakszervezeteire, így pedig a munkavállalók jogaira, mert jelentős anyagi bevételtől fosztja meg őket úgy, hogy a szakszervezetek általában az adott munkahely nem-tag dolgozóit is képviselik. Így tehát a tagsággal nem rendelkezők továbbra is részesülnek a szakszervezet által kiharcolt kedvezményekből, de ezúttal ezért nem kell semmit adniuk nekik.

Kennedy távozik a bíróságból

Tovább ronthatja a szervezett munkásmozgalom helyzetét a tengerentúlon, hogy a már így is erősen konzervatív testület egy mérsékelt-jobboldalibb tagja, Anthony Kennedy ugyancsak tegnap jelentette be: hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. A még Ronald Reagan által kinevezett bíró volt például az, aki az egyéni jogokra hivatkozva szavazatával átvitte a melegházasság engedélyezését, ugyanakkor ugyanilyen alapon ahhoz a döntéshez is köze volt, amely egy cukrászat ügye folytán leszögezte, bárkinek joga van a vállalkozása szolgáltatásait megtagadni, világnézet alapján, LMBTQ emberektől.

Kennedy távozása után Gorsuch mellett Trump így elnöki ideje alatt újabb legfelsőbb bírót jelölhet, amely – a gyakorlatilag élet végéig szóló megbízatás miatt – generációkra ultrakonzervatív, és szélsőségesen piacpárti testületté formálhatja a bírói hatalmi ág legfontosabb plénumát.

Így védekezhetnek a szakszervezetek

Ahogyan arra a Jacobin is figyelmeztet, a Janus-döntvény drasztikus következménye a különböző cégek részéről egy azonnali és erős szakszervezet-ellenes kampány lesz, amelynek célja, hogy a tagok 20%-a is elhagyja azokat, és különmegegyezéseket kössön a munkavállalóval, lenyomja a béreket és juttatásokat, és növelje a kötelező munkaórák számát.

Ez ellen a nagy szakszervezetek kétféle módon tehetnek: az egyik egy intenzív, azonnali, reaktív kampány, amely felfedi a döntés valódi, munkásellenes következményeit.

Ahogyan azonban Dave Kamper nyomatékosan figyelmeztetett is, ezeknek a szakszervezeteknek végső soron el kell hagyniuk kényelmes, hierarchikus jellegüket, nyitniuk kell a eddig általuk el nem ért dolgozók felé, és több demokráciával, radikalizmussal kell válaszolniuk a végzetes kihívásra.

Noha az 1980-as évek előtt az Egyesült Államok munkavállalóinak döntő része szakszervezeti tag volt, ez az arány 1979 óta folyamatosan csökken. Míg akkor 21 millió dolgozó volt fizető szakszervezeti tag, addig 2003-ban már csak 15,8 millió. Összességében a dolgozók 1954-es 28,3%-os tagsága eddigre pedig 11,5%-ra csökkent, a folyamat pedig azóta fel is gyorsult.

(Vice News, Jacobin // Kép: Franz Jantzen, Wikipédia)