Vasárnap előrehozott elnökválasztáson szavaznak a törökök. A választást megelőző hónapokban egyre fokozódott az erőszak az országban, a 2016-os puccskísérlet óta összesen 160 ezer embert tartóztatott le a török kormány Fethullah Gülen állítólagos támogatásáért az ENSZ emberi jogi bizottsága szerint. Most ez a szám további 124 fővel gyarapodott.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök másfél évvel a menetrend szerinti választási időpont elé tűzött ki előrehozott elnökválasztást, tétje, hogy a 2017-ben népszavazáson legitimált alkotmánymódosítással jelentősen kibővült elnöki hatalom kinek a kezében fog összpontosulni. A 2002 óta hatalmon lévő Erdoğan ellen öt másik jelölt  indul a választáson, a nacionalista İyi (Jó) párt jelöltje, Meral Akşener, a szekularista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Muharrem Ince, a kurd-barát baloldali Demokrata Néppárt (HDP) jelöltje, Selahattin Demirtaş, valamint két kisebb párt jelöltjei. A széttartó közvéleménykutatások szerint a legesélyesebb jelölt megint Erdoğan, a második helyezésre Akşener vagy Ince pályázhat.

A HDP jelöltje, Demirtaş jelenleg előzetes letartóztatásban van terrorizmus vádjával, ha elítélik, 142 év börtönbüntetést kap. Törökország egyik elnökjelöltje így hasonló helyzetben van több tízezer török állampolgárral, akiket a 2016-os puccskísérlet óta zártak börtönbe különböző indokokkal. Az Amnesty International törökországi elnöke, Taner Kılıç például szintén terrorszervezeti tagság gyanúja miatt van börtönben majdnem egy éve. Alig egy hónapja pedig 104 török katonát ítéltek életfogytiglanra az alkotmányos rend megbontása miatt.

Kedden újabb 124 ember, többnyire megint katonák ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a gülenista hálózattal. A török kormány hivatalos álláspontja szerint a két évvel ezelőtti puccskísérlet mögött az USA-ban élő Fethullah Gülen hitszónok állt, akinek nemzetközi „hálózatát” terrorszervezetnek nyilvánították. Gülen tagadja, hogy köze lett volna a puccshoz, szerinte maga Erdoğan rendezte az egészet annak érdekében, hogy tisztogatást végezhessen a hadseregben.

A puccs óta legalább 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, 38 ezret függesztettek fel munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba helyeztek, írja az MTI. Továbbá a haderő legkevesebb 8570 tagját – köztük 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet – menesztették állásából.