Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa és az LMP frakciójának képviselője írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) státuszával kapcsolatban. Azt szerette volna megtudni, mikor szüntetik meg végre azt a jogsértést, amit a MET ellen immár négy éve folytatnak?

A kérdésre szintén írásban válaszolt Semjén Zsolt, aki szerint Iványi hazudik, folyamatosan („lelkészhez egyébként méltatlanul”) gyűlölet szítására alkalmas megnyilatkozásokat tesz és kijelentette, az ügyet a kormány a maga részéről lezártnak tekinti – írja a 168 óra.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség státusza a 2011-es egyházügyi törvénnyel vált kérdésessé, amikor is elveszítette egyházi besorolását több más kisebb vallási szervezettel együtt. A törvény célja az volt, hogy kiszűrje a valójában vallási tevékenységet nem végző szervezeteket, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a szabályozást, majd a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy az egyháztörvény sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát. Ennek ellenére a kifogásolt szabályozás a negyedik alkotmánymódosítás során belekerült az Alaptörvénybe, ezzel „kerülte ki” a kormány az alkotmányellenességet.

Azóta a strasbourgi bíróság egymilliárdos kártérítést is megítélt Iványi egyházának, de Semjént és a kereszténydemokrata kormányt ez a büntetés kifizetésén túlmenően láthatóan nem hatotta meg. Közel négy éve létezik azzal kapcsolatban jogerős ítélet, hogy a kormánynak helyre kellene állítania a MET egyházi státuszát, de ez mindeddig nem történt meg – és ha hiszünk a luxusvadász miniszterelnök-helyettes szavainak, ez így is fog maradni.

„Ezzel részünkről lezártnak tekintjük az ügyet, a tények ismeretében pedig felháborítónak és valótlannak tartjuk azt az állítást, hogy a jelenlegi állapot a vallási közösség, illetve intézményei működését anyagilag veszélyeztetné,” – írja Semjén válaszában Szabónak.

Mindeközben a MET intézményei (az Oltalom Karitatív Egyesülettel együtt kiterjedt hajléktalan- és szociális ellátást, család-, egészségügyi, és idősgondozást végeznek) éves szinten 1 milliárd forint bevételkieséssel küzdenek, hiszen az egyházi státusz elvesztése több bevételi forrás megszűnését is jelentette.

(via 168 óra)