Hollik István fideszes és KDNP-s politikus, a kormánypártok frakciójának szóvivője ma meglátogatta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet budapesti irodáját, és „bevándorlást támogató szervezet” feliratú piros matricát helyezett az épület ajtajára.

A preformanszot megelőző sajtótájékoztatón Hollik elmondta, minden magyar embernek tudnia kell arról, hogy

az Amnesty egy bevándorlást támogató szervezet, amely veszélyezteti Magyarország biztonságát, szembemegy a magyar emberek április 8-án kinyilvánított véleményével, migránsokkal akarja elárasztani Európát és Magyarországból bevándorlóországot akar csinálni.

Meg persze azon ügyködik, hogy végrehajtsa a Soros-tervet.

Hollik az Amnesty bűnei közé sorolta továbbá, hogy a szervezet az #IWelcome (#Befogadom) kampánya keretében

• azért lobbizik, hogy a migrációt alapvető emberi jogként ismerjék el: nem. Az Amnesty a menedékjogot nevezi emberi jognak, tehát azt a jogot, hogy bárki folyamodhat nemzetközi védelemért idegen országban, még a menekültstátusz elnyerését megelőzően;
• fel akarják gyorsítani a betelepítési programokat és a családegyesítéseket: az #IWelcome kampány 9 megfogalmazott javaslata közül az egyik valóban az, hogy a kormányok támogassák a családegyesítéseket, de a bevándorlás gyorsításáról nincs szó (A családegyesítést ellenezni meg végképp embertelen dolog, de mit is vártunk Hollik Istvántól?);
• szponzorációs csoportokat hoznának létre a migránsok támogatására: ez is szerepel az #IWelcome kampány javaslatai közt, de kicsit nehéz értelmezni, mi lenne azzal a probléma, ha lennének olyan csoportok, akik segítenének a beilleszkedésben a menekülteknek;
• okostelefonokkal és más technikai eszközökkel látnák el a migránsokat: a pontos javaslat az, hogy technológiai és innovatív eszközökkel lehetne segíteni a menekültek beilleszkedésén, például külön nekik fejlesztett online szótárakkal, kifejezésgyűjteményekkel, valamint használt okostelefonoknak a rendelkezésükre bocsátásával;
• azoknak is tanácsokat ad, akiknek nem járna menekültjog: a menekültjogról a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dönt, amíg ott nem születik döntés valakinek az ügyében, miért ne adhatna neki az Amnesty tanácsot? És miért ne adhatna jogi tanácsot a szervezet olyannak, akinek tényleg nem jár menekültjog?
• követeli – a terrorcselekmény bűntettében bűnösnek talált – Ahmed H. kiszabadítását és kárpótlását is: igen, mert Ahmed H. pere és ítélete egyértelműen politikailag motivált volt, a valós eseményekhez képest aránytalan büntetéssel.

Tehát a kormány szóvivője és politikusa nyilvánosan megbélyegzett egy jogvédő civil szervezetet, egy olyan szervezetet, amely nem tud beleszólni a magyar törvényalkotásba, és amely ellen, több másik civil szervezettel egyetemben, épp most nyom át Hollik pártja egy működését ellehetetlenítő törvénycsomagot. Nem éppen egyenlőek tehát a viszonyok.

És az egy dolog, hogy civileknek és ellenzéki politikusoknak gyakran nincs más eszközük kritikájuk kifejezésére, mint hasonló performanszok szervezése, de a kormány részéről ez pusztán pitiáner erőfitogtatásként hat, hiszen semmi szükségük rá.

Némileg meghökkentő az is, hogy az MTI, azaz az állami hírügynökség miért számolt be Hollik akciójáról nemcsak részletes leírással, hanem hivatalos fotókkal is, amikor ellenzéki politikusok időnként méreteiben jelentősebb megmozdulásairól hallgat? Csak néhány példa: arról nem írt az MTI, amikor a Magyar Liberális Párt képviselői „zár alá vették” az Andrássy úti „Tiborcz-vagyont”(egy sárga kordont feszítettek az Andrássy úti palota kapuja elé) április 3-án, vagy amikor a választás reggelén az MSZP-Párbeszéd „Szavazz!” feliratú molinót feszített a Szabadság szoborra, vagy a leglátványosabb Együtt-akcióról, amikor a párt tagjai „Orbán nem az országot, csak a zsákmányt védi!” feliratú óriásmolinót húztak fel a Lánchídra.

Ezek szerint csak az a közérdekű hír, amikor a kormány egyik politikusa az általuk kormányzott ország szervezeteit támadja, az már nem, amikor az ellenzék a kormányt kritizálja.