Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője feljelentette az Országos Rendőr-főkapitányságon az ügyészséget. Azt kéri, vizsgálják ki, az ügyészség miért nem tesz semmit az úgynevezett Elios-ügy felderítésére, amelyben az Európai Unió csalás ellen hivatala több milliárd forint értékben állapított meg szervezett csalást az Elios, és Tiborcz István-féle kör kapcsán. És azt is, hogy a rendőrség derítse fel Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az ügyeit.

Jávor Benedek szerint az ügyészség nem végezte el azt a feladatát, amely a közpénzeket érintő, szervezett csalássorozatok felderítése lenne. Az EP-képviselő ezért abban bízik, hogy feljelentése után a rendőrség nem csupán ezt a mulasztást, hanem az Egész Tiborcz-ügyet fel fogja tárni. Jávor azt várja el az ORFK-tól, vizsgálja ki, hogy közhatalmat képviselő szervek hogyan asszisztálhattak ehhez a csalássorozathoz, és hogy a nyomozóhatóság miért hunyt szemet a visszaélések fölött.

Jávor, aki az OLAF-nál belenézett a Tiborcz-ügy papírjaiba, elmondta, a szervezet a teljes ügyben 8 különböző csalástípust tárt fel, egy-egy pályázat kapcsán pedig 5-6 csalástípus is megvalósult a jelentés szerint. Ezekből a csalástípusokból pedig 4-5 önmagában 100%-os támogatás vesztéssel jár. De az OLAF jelentése azt is kimondja, az uniós versenyjogot is súlyosan sértették ezek a szervezett csalások Jávor szerint.

Az EP-képviselő azt állította, hogy olyan bűncselekménytípusok is felsorolásra kerülnek a jelentésben, amelyek a magyar költségvetést károsítják meg. Ezekben az uniós hatóság nem is tud eljárni.

Jávor szerint ugyanis az OLAF csak ajánlást tud az Elios-ügyben tenni, de ezt az ajánlást az ügyészség feljelentésként értelmezte, legalábbis erre hivatkozva tagadta meg az iratok nyilvánosságát. Márpedig az ügyben csak a magyar hatóságok tudnak eljárni. Ellenben, ha Magyarország csatlakozna az uniós ügyészséghez, akkor ez megváltozna, és a magyar hatóságokon túl is lenne eszköz az ilyen helyzetek felderítésére. Jávor szerint ezért is egyértelmű, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az uniós ügyészség intézményéhez.

A Tiborcz-Elios ügy még a választási kampány idején robbant, bár az erről szóló papírokat már ősszel megkapták a magyar hivatalok. Az OLAF jelentése szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István 35 pályázatban a szervezett csalás eszközeivel élve károsította meg a magyar és európai adófizetőket. Az ügy kirobbanása után az ügyészség soron kívüli nyomozást ígért, de végül az a Pest Megyei Főügyészség járt el, amely 2 éve egyszer már nem akadt semmilyen nyomra ebben az ügyben. Az első bejelentés óta érdemben nem közölt semmit az ügyészség a nyomozás állásáról, nem történtek sem kihallgatások, sem letartoztatások, se házkutatások.

Jávor Benedek nyilatkozatával kapcsolatban a legfőbb Ügyészség az alábbi közleményt adta ki:

Jávor Benedek Európa Parlamenti képviselő ma az un. Elios üggyel kapcsolatban azt állította, hogy míg a sokkal korlátozottabb jogkörű OLAF súlyos megállapításokat tudott tenni, addig a magyar ügyészség, bár vizsgálta az ügyet, azt eredmény nélkül lezárta.

Jávor Benedek ezen állítása nem felel meg a valóságnak.

Korábban – csak részben azonos tényállás alapján – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági csalás bűntette, hivatali visszaélés bűntette, illetve közbeszerzési eljárásban verseny korlátozására irányuló megállapodás bűntette miatt 2015. évben indított nyomozást. A rendőrség a nyomozást a 2016. május 25-én kelt határozatával megszüntette.

A Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya 2018. január 11-én kapta meg az OLAF ajánlását, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészséghez továbbított.

Az OLAF ajánlásai esetén mindig követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség január 22-én nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.

A nyomozás a rendőrség előtt jelenleg is folyamatban van.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.

Az OLAF napokban megjelent 2017-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt hét évben tett igazságügyi ajánlások nyomán befejezett nyomozásokat követő vádemelések és megszüntetések magyarországi 47 %-os aránya egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió 42 %-os átlaga.

Mindebből egyértelműen kitűnik, hogy igaztalan az a kritika, amely a magyar ügyészséget az OLAF ajánlások ügyében tett lépései és azok uniós átlagot meghaladó eredményei kapcsán éri.