Június 5-én a dán kormányfő, Lars Løkke Rasmussen bejelentette, hogy országa arról tárgyal Ausztriával – az EU júliustól soros elnökével – és „más országokkal”, hogy „új európai menekültrendszert” alakítsanak ki. Ennek egyik központi eleme lenne „közös fogadó- és kitoloncoló központok kialakítása” Európában, de az EU területén kívül, írja a Le Monde.
A francia napilap olvasatában lényegében zárt táborokról van szó, ahol azokat az embereket tartanák fogva, akik nem kaphatnak menedékjogot, de ki sem lehet őket gyorsan toloncolni.
Rasmussen csak annyit mondott ezeknek a táboroknak lehetséges helyéről, hogy nem a „migránsok és a csempészek kedvenc úti céljai közül” választanák ki őket. A Le Monde saját forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy Albánia és Koszovó merült fel opcióként.
A dán miniszterelnök utalt rá, hogy más európai vezetőkkel is felvette a kapcsolatot, és esélyt lát arra, hogy év vége előtt kipróbálásra kerüljön, kísérleti jelleggel, a projekt. Az EU-n kívüli európai országokban létesített táborok ötletét az osztrák belügyminiszter, a szélsőjobboldali FPÖ egyik fontos figurája, Herbert Kickl is támogatja. Az első tárgyalásokra már sor is került volna Szófiában, az EU és a balkáni államok csúcstalálkozóján, május 17-én.
A jobboldali Rasmussen elképzelését helyeslik a dán szocdemek és a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) is. Az utóbbi, szélsőjobboldali formáció korábban már azt is javasolta, hogy a dán királyság egyik lakatlan szigetén létesítsenek börtönjellegű intézményeket azoknak, akiknek menedékkérelmét elutasították. Amire – továbbra is a Le Monde beszámolója szerint – azt felelte volna a bevándorlásért felelős miniszter asszony, hogy „mindig kész fontolóra venni jó ötleteket”, de ennek speciel vannak gyakorlati és jogi „kihívásai”.
Rasmussen liberális pártja (Venstre) sajátos helyzetben van, ugyanis a 2015-ös választásokon csak harmadik lett, de mivel a Dán Néppárt nem akart kormányt alakítani, és a nyertes szocdemeknek nem volt többségük, mindössze 34 képviselővel (179-ből), ő került hatalomra. Ezt a többi jobboldali formáció kívülről támogatta, alkalmasint ultimátumokkal: a Liberális Szövetség például kiharcolt egy adócsökkentést a leggazdagabbaknak, a DF pedig a bevándorlás témát igyekszik meglovagolni.
A szerdán Brüsszelbe látogató Sebastian Kurz a július 1-től kezdődő osztrák EU-elnökség két legfőbb prioritásaként a poszt-Brexit költségvetést és az EU külső határainak védelmét jelölte meg. Rasmussen ötletével kapcsolatban megerősítette ennek létezését, de azt állította, hogy ez nem szerepel az ő elnökségének projektjei között, hanem „az országok egy kisebb körének kezdeményezése”.
A Le Monde szerint ebben a körben lenne Hollandia, de a holland diplomácia csütörtökön nem óhajtott nyilatkozni konkrétumokról. A belga kormányt nem keresték volna meg a dánok, de mint arról többször is írtunk, a flamand nacionalista Nieuw-Vlaamse Alliantie (N-VA) párt tagja a szövetségi belga kormány belügyminisztere, és a hírhedt migrációért és menedékjogért felelős államtitkár, Theo Francken is.
Az N-VA álláspontja a migrációs kérdésben kifejezetten szélsőséges, Francken legutóbb hétfőn, az illetékes uniós miniszterek értekezletén beszélt arról, hogy meg kell akadályozni a migránsokat szállító hajók európai kikötését – amit egyébként 2012-ben megtiltott az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Németországot is „megkörnyékezték” volna az ügyben, de egy Merkelhez közeli forrás szkeptikus volt a projekttel kapcsolatban. Franciaország biztosan nem szavaz meg egy ilyen tervet – írja a Le Monde. Ahogy egy hivatkozott diplomáciai forrás szerint az is „elképzelhetetlen”, hogy a balkáni országok belemenjenek ebbe. Még anyagi támogatás fejében sem, de akkor sem, ha ez gyorsítaná a csatlakozási tárgyalásokat.
Az Európai Bizottság nem örül a kezdeményezésnek, álláspontja szerint jobb lenne egy olyan megközelítés, amely az EU „értékeire” alapul. Hasonló tervek fogalmazódtak meg korábban Líbiával kapcsolatban is, és azokat is elvetették.
Brüsszelben aggódnak a vita lehetséges túlkapásai miatt, és attól is tartanak, hogy több incidens várható az osztrák elnökség alatt, a már említettek mellett a magyar és a lengyel kormány is erősítheti a menekültek befogadását ellenző retorikát. Herbert Kickl már jelezte, hogy országa nem akar részt venni a görög és olasz területre érkezett menekültek átvételében.
És ahogy az illetékes miniszterek e heti találkozóján is kiderült, egyre távolodnak egymástól az álláspontok, a keleti, déli és „északi” államok között a kérdésben.
Miközben, ha közelebbről megnézzük, európaiak százmilliói teljesen más gondokkal küzdenek – olyasmikkel, mint pl. a megélhetés, lakhatás, a leépülőben lévő jóléti szolgáltatások, munkanélküliség, kilátástalan családalapítás vagy a különféle diszkriminációk –, vezetőink kedvenc témája idén nyáron is a migráció lehet.
(Le Monde)
