Berlin belső kerületeiben 9 üres házat foglaltak el lakhatási aktivisták vasárnap kora délután. Az aktivisták az egyre kevésbé megfizethető lakhatás ellen tiltakoznak, és szociális lakhatásra használnák az épületeket. Estére több házból kivonultak, többet pedig kiürített a rendőrség.
A német nagyvárosokban nem ritkák a házfoglalások, de ekkora koordinált akciósorozatra nagyon régen nem volt példa. A résztvevők azt is hamar világossá tették, hogy nem csak szimbolikus foglalásokról van szó.
A részben vagy teljesen üres házakat ki akarják vonni a lakáspiacról, és megfizethető lakásokat bennük akarnak létrehozni, a lakók kezelésében.
Estére egyes belső kerületekben elhelyezkedő foglalt házak előtt kisebb tömeg, olykor 100-200 ember gyűlt össze.
#Berlin: Young people & antifas at demo for sqautters rights & imprisoned comrades evicted from left spaces. Solidarity w/ #ZAD & all the liberated zones! (VIDEO) #Antireport #Antifa @eatps_ @th1an1 @RRYrevolucion #besetzen @besetzenberlin #Mietenwahnsinn pic.twitter.com/Q2elW4FZ2t
— The Tocsin (@TheTocsin) 2018. május 21.
A volt nővérszálló, ami 5 éve üresen áll
Az egyik neuköllni épületet 56-an foglalták el, az aktivisták elmondták, hogy a 40 lakás helyén egy „nyitott szomszédságot” akarnak létrehozni. A tulajdonossal, egy állami lakáskezelő céggel már nap közben megkezdték a tárgyalásokat, miközben a házakba bútorokat szállítottak.
40 leer stehende Wohnungen und ein leer stehendes Ladenlokal in der #Borni – Grund genug zum #Besetzen .
Hier die Erklärung aus der #Borni : https://t.co/ae5SKapiTl pic.twitter.com/ckNtfUBvRI— #besetzen (@besetzenberlin) 2018. május 20.
Az állami lakáskezelő cég tulajdonában álló neuköllni ház 5 éve üresen áll, korábban nővérszállóként működött. Az aktivisták szerint a foglalással véget ért „az illegális kisajátítás” korszaka, és a házat végre újra szolidáris alapon lehet használatba venni. A foglalók azt a reményüket is kifejezték, hogy a város lakhatási ügyekért felelős részlege, amely a radikális baloldali Die Linke irányítása alatt áll, rábírja a tulajdonost, hogy tekintsen el a kilakoltatástól, ebben azonban csalódniuk kellett.
A koordinált akciósorozat szóvivője arról beszélt, hogy
a német fővárosban egyre komolyabb probléma a hajléktalanság, a lakosságnak a jövedelme egyre nagyobb részét kell lakhatással kapcsolatos kiadásokra költenie, különösen a dzsentrifikálódó belső kerületekben.
Ebben a helyzetben pedig semmilyen módon nem igazolható, hogy házak üresen állnak.
Neukölln, ahol a régi nővérszálló is áll, talán éppen a dzsentrifikációnak jelenleg leginkább kitett kerület: az elsősorban bevándorló munkások által lakott, korábban olcsónak számító délkeleti városrész az elmúlt években vonzó lett a már drágább kerületekben elhelyezkedni képtelen diákok, fiatal értelmiség és kreatívok számára, ami a befektetők számára is vonzóbbá tette a kerületet.
Két házat feladtak, másik kettőt kiürített a rendőrség
Nem minden házat sikerült az éjszakára megtartani, két házat még késő délután feladtak az aktivisták.
Két másik épületet, köztük a fentebb említett neuköllnit és egy további épületet este a tulajdonosok utasítására és Michael Müller főpolgármesterrel való konzultáció után kiürített a rendőrség, annak ellenére, hogy az első esetben tárgyalások indultak, és a hírek arról szóltak, hogy a tulajdonos állami cég hajlandó lett volna a foglalókkal együtt szociális lakóházzá alakítani az üres épületet.
Az erőszakszervezet mindkét helyen az aktivisták ellenállásába ütközött, de néhány óra leforgása után sikeresen kiürítették a házakat.
2045 #Berlin #besetzen #KarnevalDerBesetzungen #b2005 #reiche114 pic.twitter.com/GFoVuYrmTy
— andi.waffen (@lamda14) 2018. május 20.
Az elfoglalt házak egy része városi/ állami tulajdonban van, egy másik része nagy tulajdonos társaságokéban. Ezek a szereplők, amelyeknek a lakásállomány jelentős része van kezükben (például a Deutsche Wohnennek csak a fővárosban 110.000 lakása van), gyakran lesznek a lakhatási mozgalmak célpontjai, hiszen ők azok, akik a lakhatási válságból profitálnak.
Április elején körülbelül 20 ezren tüntettek Berlinben a megfizethető lakhatásért.
A korábban az európai nagyvárosok közül a megfizethetőbbek közé tartozó fővárosban a magyar városokban is tapasztalható árrobbanás történt: csak 2016-ban 20%-kal emelkedtek az albérletárak, és átlagosan 20 kilakoltatásra kerül sor egy nap.
Különösen súlyos a helyzet a belsőbb kerületekben, ahonnan a jövedelmező befektetési lehetőségek miatt rapid módon átalakuló szomszédságokból a szegényebb lakosok tömegeivel szorulnak ki.
