Tarlós István, Budapest főpolgármestere péntek reggel a Hír TV Reggeli Járat című műsorának volt a vendége, ahol először is cáfolta, hogy mondott volna olyasmit, hogy elindul 2019-ben a főpolgármester-választáson, amennyiben közvetlen választás lesz. Tarlós szerint ő csak annyit mondott, ha nem lesz közvetlen főpolgármester-választás, akkor biztosan nem indul, csak a sajtó megint kiforgatta a szavait. Emellett arról is beszélt, hogy Kósa Lajossal nem egyeztetett, csak Orbánnal és Gulyás Gergellyel, valamint arról, mik a főváros tervei jelenleg a Római-parttal.

Csütörtökön derült ki, hogy a Római-parton létesítendő mobilgát megakadályozása érdekében benyújtott legutóbbi népszavazási kezdeményezést beadó független magánszemély visszavonta a Kúria által már elfogadott beadványát, az indoka nem ismert. A hírre az ellenzéki pártok helyi képviselői közös sajtóközleményben reagáltak, melyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a népszavazási kezdeményezést visszavonták.

„A Római-part sorsáról nem születhet döntés a kerület lakosainak és a Duna-part e szakaszát látogató budapestiek egyetértése nélkül! Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a Római-part – amely a legtermészetközelibb partszakasz a Duna budapesti szakaszán – olyan érték, amelyet meg kell védeni. Ha kell, a Tarlós István útján előterjesztésre kerülő kártékony tervektől is”

– írják a sajtóközleményben, melyet Gy. Németh Erzsébet (DK), Mihalik Zoltán (Együtt), Kocsis Zoltán (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Szabadai Viktor (MLP), Cseh Katalin (Momentum) és Horváth Csaba (MSZP) írtak alá.

Tarlós ezzel a közleménnyel kapcsolatban felemlegette, hogy még Demszky Gábor főpolgármestersége idején pont a közleményt aláírók közül többen megszavazták a római-parti mobilgát megépítését. 2009-ben Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet (akkor még MSZP-sként) és Szabadai Viktor (még az SZDSZ képviselőjeként) valóban megszavazták egy mobilgát megépítését. Tarlós szerint emiatt ezek a képviselők komolyan vehetetlenek, nem tudják, miről beszélnek.

Annyiban azonban sántít Tarlós megközelítése, hogy egy „nyári” gátat szavaztak akkor meg, amelynek kiépítése csupán a „mértékadó árvíz-szintig” történt volna meg, így „az általa mentesített terület továbbra is hullámtér marad, a lakóövezet védelme továbbra is a Királyok útja –Nánási út vonalában húzó fővédvonalon történik.”

Tehát a mostani közleményt aláírók pont egy olyan megoldást szavaztak meg, amelyet a Római-partért küzdő aktivisták is támogatnak.

A Maradjanak a fák a Rómain csoport honlapján ez a javaslat szerepel: „Egy strapabíró beton gátból állna a Nánási út – Királyok útja mentén, ami valódi védelmet biztosít a rekord árvizek ellen. Ez jelentené az elsőrendű védelmet. Ezt egészítené ki egy alapozás nélküli, nyári gát a parton, ami megvédi a hullámteret a kisebb árvizektől.”

Áprilisban úgy döntött a fővárosi közgyűlés, hogy a III. kerületi önkormányzat megvizsgálja, a Nánási-Királyok útja nyomvonalon megépíthető-e a gát. A főváros és az önkormányzat is készíttet tanulmánytervet, ezek alapján fog a közgyűlés leghamarabb a hónap utolsó szerdáján döntést hozni a mobilgátról.

Tarlós szerint „ennyi szakvélemény, ennyi vita, ennyi veszekedés egy budapesti projekten még az életben nem volt.” Hozzátette, a város vezetősége nem szeretné a dolgot erőltetni,

„mi nem akarunk ott egy állandó feszültséget fenntartani. […]Ha itt ennyire nem akarják, hogy a parttal párhuzamos védmű megépüljön, vagy olyan felelősséget akarnak ránk ruházni, ami nem nagyon vállalható, ha ennyi ellenkezés van, ennyi akadályozás, ha ennyire meg vannak emberek arról győződve, hogy ők mártírokként harcolnak az igazságukért, akkor máshol is felhasználhatjuk Budapest területén ezt a pénzt árvízvédelmi létesítmény építésére.”

A budapesti védműveknek a 80 százaléka nem felel meg a 2014-ben hozott új árvízvédelmi előírásoknak, úgyhogy számos más helyen (Tarlós Újpestet, Észak-Angyalföldet, Budatétényt, Nagytétényt, a Batthyány és a Bem tér környékét említette) is fel tudnák használni a Római-partra szánt pénzt.

A mobilgáttal kapcsolatos tiltakozás leginkább abból fakad, hogy a megépítése együtt járna körülbelül 1500 partmenti fa kivágásával, megszűnne a természetes kavicsos föveny és negatívan befolyásolná a part gazdag élővilágát is. Pedig a Római-part az egyike azon nagyon kevés budapesti partszakasznak, ahol valóban hozzá lehet férni a Dunához. Máshol, még azokon a szakaszokon is, ahol épp nincs közvetlenül a rakparton autóút, a part betonfalakkal van szegélyezve.

A Tarlóssal készült teljes interjú itt megtekinthető: