Az Európai Unió Bírósága ma adott ki egy közleményt, miszerint Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok indítványt fogalmazott meg egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban.

Tancsev álláspontja szerint az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a hitelt felvevőt.

Az indítványt két magyar magányszemély inspirálta, akik 2008-ban svájci frank alapú hitelt vettek fel egy magyar banktól. A szerződés értelmében a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetniük, viszont a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.

A későbbiekben az árfolyam változása miatt nagymértékben emelkedtek a törlesztő részletek, ezért a hitelt felvevők 2013 májusában pert indítottak a bank ellen. Az ügyet elbíráló Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy a feltétel a magyar jogszabályok szerint érvényes.

Azért fontos a kérdés, mert ugyan Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.

A főtanácsnok indítványa szerint tehát hiába érvényes a hitel feltétele a magyar jogszabályok szerint, ha nem volt egyértelműen megfogalmazva, akkor tisztességtelen. Azonban ez nem köti a magyar bíróságot, ennek ellenére azért segítséget jelenthet a devizahiteles perekben.

A devizahitelesek problémáira nyújtott kormányzati segítség több szakvélemény szerint sem jelentett valódi megoldást, inkább csak azokok segített, akiknek egyébként is volt pénze.

Dr. Ravasz László egykori bíró korábban ezt mondta:

„(…) a devizahiteleseket egy nagyon aljas és megalázó propagandával megfosztotta a politikai uralkodó réteg és a bankszektor attól, hogy társadalmi jogvédelemben vagy szolidaritásban részesüljenek. Ennek lényege az volt, hogy a saját áldozatukból „bűnöst” faragtak. Ennek elérése érdekében a klasszikus módszerhez folyamodtak és elkezdték az áldozatot hibáztatni az őket ért jogsérelemért. Sajnos ma Magyarországon a kormányzati propaganda miatt nagyon fogékony a lakosság jó része és az állami szervek arra, hogy az áldozatot hibáztassák a jogsérelem bekövetkezte miatt és ne a tettest.”

A devizahitelesek kálváriája 10 éve tart, ami 800-900 ezer embert érint (ebben nincsenek benne azok, akiknek már a behajtó cégeknél él tovább az adósságuk), és körülbelül 47 ezer lakás veszett oda eddig az adósságok miatt.

Ez a szám drasztikusan növekedhet, mivel a kormány által meghosszabbított kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt, így többek közt a bajban lévő devizahiteles családokat kilakoltatása is megkezdődik.

(Forrás: MTI)